2014. szeptember 2., kedd

Passionate Photoshooting (Taemin +18)


Taemin ismét egy fotózásra ment, amire most is elkísérte szerelme. Most egy újságba készítettek róla fotósorozatot és izgatottan várta, hogy vajon milyen ruhákban kapják lencsevégre. Először a szokásos komoly és mosolygós rész lőtték el, majd egy kis szünet következett, hogy átöltözhessen és ihasson valamit.

A szünetben persze szerelmét sem mellőzte és minden pillanatát kihasználta, hogy hozzáérhessen vagy lophasson tőle egy-egy apró csókot. A szünetéből volt még néhány perc, így megfogta szerelme kezét és behúzta magával az öltözőbe, majd miután bezárta az ajtót, nekinyomta a falnak és éhesen ajkaira tapadt.

Kívánta őt, és nem tehetett róla, hogy éppen az öltözőjében akarta, hisz már napok óta nem voltak együtt és már nagyon vágyott rá, ráadásul a többiek miatt sem lehettek kettesben, hisz ők mindig akkor keresték, mikor már majdnem egymásba feledkeztek. Nem gondolkozott, csak csókolta és simogatta, ahol csak tudta.

A halk sóhajok jelezték számára, hogy nagyon is jó úton jár afelé, hogy szerelme megadja magát és végre egymáséi legyenek. Férfiassága minden pillanatban egy nagyobb és keményebb lett és mikor már nem bírta tovább, teljesen neki nyomta a lány hasának, válaszképp pedig egy jóleső sóhajt kapott. Ez mindent megért.

Két kis kéz csúszott le a mellkasán, a hasán át egészen a nadrágjáig, végigsimítva egyre kínzó keménységén majd feljebb kúszott az övére és lassan bontogatni kezdte. Ahogy az egyik kéz lehúzta a cipzárját és alig érezhetően hozzáért, felnyögött és türelmetlenül nyúlt a lány térdig érő halványsárga ruha alá, hogy becsúsztassa ujjait a bugyijába.

Legnagyobb szerencsétlenségükre az egyik segéd éppen akkor kopogott az ajtón, megzavarva őket és arra kényszerítve, hogy hagyják abba. Alig hallhatóan morrant egyet, hisz semmi esetre sem tetszett neki, hogy ismét megzavarták és pont akkor, mikor már végre tovább léphettek volna.

- Taemin-ah... - szólt a nő. - ... Janho-nak át kellene öltöznie a következő sorozathoz.

Hát persze! Az utolsó sorozat szerelmével lesz és ahhoz kell neki is készülődnie. Nagy levegőt vett, majd kifújta és eltávolodott tőle. - Menj. - sóhajtotta, de mielőtt elengedte volna még megcsókolta. Miután Janho kilépett az öltözőből ő is öltözni kezdett. Fekete bőrnadrágot és hozzá illő bőrdzsekit vett fel, majd megtalálta a sminkest és a fodrászt, és ezután beállt úgy, ahogy kérték tőle.

Szexibbnél szexibb képek készültek róla, de gondolatait nem tudta elterelni arról, hogy nemrég majdnem szeretkeztek és ez bosszantotta. Legszívesebben megmondta volna mindenkinek, hogy tartsanak egy egy órás szünetet, megkereste volna szerelmét és elvonultak volna egyikük öltözőjébe és magukra zárta volna az ajtót.

Igen! Talán ezt kellene tennie és amint ennek a résznek vége van, meg is teszi, de amikor szerelme feltűnt és felé tartott, ezek a gondolatok azonnal eltűntek a fejéből. Janho gyönyörű volt. Kevés smink, ajkain éppen hogy lehelet finoman látszódott némi szájfény, korall vörös haja loknikban omlott a vállaira és szexi fekete ruhában volt, de nem túl kirívóban.

Épp egy bokorban feküdt, dzsekije szétnyitva. Nagyot kellett nyelnie és minden tiltakozása alábbhagyott, mikor szerelme csatlakozott hozzá. Először csak ültek egymás mellett, nézték a tájat vagy egy-egy növényt, majd kicsit felforrósodott a helyzet és végre megérinthették egymást.

- Engedjétek el magatokat. - adta ki az utasítást a fotós. - Mutassátok meg, hogy összetartoztok. - először értetlenül pislogtak egymásra, majd a férfire. - Legyen szenvedélyes.

Végre! Nem kell visszafogniuk magukat és foglalkozhatnak egymással, persze csak "normális" keretek között. Folyton ölelték és érintették egymást. Szinte forrt a levegő körülöttük és emiatt szinte minden külső tényezőt elfelejtettek. Csak ők voltak és senki más. Csókot imitáltak, de ajkaik nem értek össze, csupán egy hajszál választotta el őket tőle és minden alkalommal, mikor megakarta csókolni a nyakát, csak annyi választotta el tőle.

Végül a fotós megadta az engedélyt arra, hogy megcsókolhassa és erotikusabbra vehessék a figurát. Nem is kellett kétszer mondani, mert azonnal magához húzta Janho-t és megcsókolta. Úgy tettek változtattak pozíciót, mint mikor kettesben vannak és azt sem hanyagolták, hogy becsússzon a combjai közé vagy szerelme az ölébe üljön és már majdnem szeretkezésbe torkollott a dolog, mikor ismét szünetet tartottak.

El is felejtette, hogy ebédszünet és ez csak akkor tudatosult benne, mikor valaki megjelent két adag étellel. Olyan gyorsan ették meg, ahogy csak tudták, majd miután végeztek, se szó se beszéd, azonnal rárontott és éhesen birtokba vette Janho ajkait. Lehetőséget sem adott neki tiltakozni, egyszerűen csak levetette a bugyiját, kioldotta az övét és az ölébe húzta.

Néhány perc múlva ajkaik nagyot cuppanva váltak el egymástól és ő másra sem tudott gondolni, mint hogy szerelme ugyanúgy beadja a derekát, mint nemrég az öltözőben. Finoman csókolgatta, harapdálta a nyakát, miközben ujjaival a lány szeméremdombját kereste, ezzel is még jobban felizgatva érje el azt, amit mindketten akarnak.

Elmosolyodott, mikor ujjai lassan végigsimítottak nőiességén. - Milyen nedves vagy. - suttogta vággyal teli hangon a lány fülébe. Nem is várt tovább, egyszerűen megragadta a combjait és feljebb húzta az ölében, de Janho megállította.

- Taemin-ah. - hiába szólt rá, nem érdekelte, csak folytatta. - Nem szabad. - nyögte halkan az ölében és ettől úgy érezte megőrül. - Megláthatnak.

Zihálása tudatta vele, hogy nem sok önuralma maradt és ő pont ezt akarta. - Nem fognak. - Ennyi tellett tőle, mert ismét ajkaira tapadt és rácsúsztatta férfiasságára.

Akaratlanul is elvált a lány ajkaitól, mikor teste teljes hosszában felemésztette és fejét hátra vetette az érzéstől. Milyen régóta vágyott már erre! Nem így képzelte, hogy egymásba gabalyodnak, de most nem háborgatja őket senki és ez volt a legfontosabb most. Imádta hallgatni szerelme sóhajait és nyögéseit, amik nem voltak olyan hangosak, mint amiket megszokott, de nem is csodálkozott, hisz bármikor rajta kaphatják őket.

Beharapta alsó ajkát, mikor Janho gyorsított felette és a gyengéd lökések is átváltottak sokkal erősebbe és vadabba. Tudta, hogy ezzel azt akarja jelezni, hogy ideje lenne felül kerekednie és ugyanilyen tempóban neki diktálnia, hogy úgy érezze ő teszi a magáévá. Kérését azonnal teljesítette.

Ledobta magáról a bőrdzsekit, mélyebbre fészkelte magát Janho combjai között, lábait átfonatta vele a fenekén és máris indulhatott a menet. Az érzés így sokkal intenzívebb volt, mint mikor ő volt alul és így nagyobb élvezetet keltett benne, egyre közelebb sodorva a beteljesülés felé.

Forróság kúszott fel a lábujjától a gerincéig, ami egyre nőtt benne és lassan kezdett a szeméremdombjába vándorolni. Feltérdelt, közelebb húzta magához szerelmét és keményebbeket kezdett lökni, miközben egyik kezével tartotta a derekánál, a másikkal a csiklóján körözött.

Lenyűgöző volt látni, ahogy szerelme a füvet markolja ujjaival és csak élvezi az együttlétet, majd ahogy izmai összerándultak körülötte és reszketve átlendült a határon, majd nagyot nyögve ő is elélvezett. Néhány erőtlen nyögés után fáradtan hullott szerelmére és egészen addig el sem mozdult róla, míg kicsit le nem nyugodtak.

Ahogy minden visszatért a régi kerékvágásba, felöltöztek és összebújva nézegették a felhőket egészen addig, ameddig a fotós és a többiek vissza nem tértek, hogy folytatódhasson a fotózás. Végre boldog volt, hisz egy kicsit kettesben lehetettek és szeretkezhettek egymással, ráadásul senki sem zavarta őket.