2021. február 22., hétfő

Hot Gym (+18) ~ Exo Suho & Chanyeol & Kai)


 Noah és a fiúk között különleges vonzalom alakult ki, amit egyikük sem tudott megmagyarázni. Normális esetben az lánynak választania kellene hármójuk közül, de most erről szó sem volt. Ugyanannyira akarták és lépesek lettek volna rajta osztozni is, ha arra kérte volna őket. Ahogy elgondolkozott azon, hogy milyen lenne egyszerre vagy egymás után a fiúkkal, elképedt magán. Lehetséges lenne? Tényleg képesek lennének belemenni? Ha igen, akkor ki lenne az első, aki a magáévá teszi? Jongin eléggé nyilvánvalóan próbálkozott, míg Chanyeol és Junmyeon sokkal diszkrétebben és gyengédebben. Érezték, hogy a szenvedély ott lógott a levegőben és csak idő kérdése volt mikor kapott teret arra, hogy kiteljesedjen. A szexuális feszültség érezhető és tapintható volt közöttük. Kezdett belefáradni a hónapok óta tartó önmegtartóztatásba, ami a hangulatán és a közérzetén is meglátszott. A folyamatos szexuális álmok kezdték elvenni az eszét és már lassan azt sem tudta, hogy mit és miért csinált. 

Egyik reggel arra ébredt hulla fáradtan, hogy a többiek a házban sertepertéltek és valamire nagyon készültek. Elkezdte keresni a három fiút, akiket megtalált a konyhában reggeli közben, miközben Baekhyun nagyon magyarázott nekik valamit. Kezdetben nem értette, mert néhány percig nehezen állt át az agya koreai nyelvre, de ahogy egyre jobban rájuk koncentrált, úgy vált egyre tisztábbá.

- Nem hagyhatnánk a témát, Baekhyun-ah? - Nyávogta nyűgösen a Leader.

- Tudod mit? - Csattant fel a szőke. - Nem! - A kijelentésére mindhárman egyszerre elégedetlenül sóhajtottak fel.

- Azt hiszem jobb ha hagyod a témát, Hyung. - Avatkozott közbe Jongin. - Egyikünk sem szeretne róla beszélni, pláne nem veled!

- Tényleg? - Emelte fel a hangját, miközben elnyújtotta a kérdést. - Szerintetek nekünk jó az, ha állandóan utána nyüszítetek, mint a kiskutyák? Semmire nem tudtok koncentrálni, mert mindig csak ő jár a fejetekben!

- Hyung! - Szólt rá finoman mély hangjával Chanyeol.

- Mi lesz ha kiderül, hogy miatta buktunk el néhány feladatot? Szerintetek a főnök mit fog szólni?

- Igyekszünk jobban odafigyelni, hogy ne legyen annyira feltűnő. - Jongin hangján hallatszott, hogy kimondhatatlanul unja a témát. 

- Te teljesen meg vagy húzatva? - Szinte magas hangon kiabált a szőke.

- Baekhyun azt akarta mondani, hogy ideje lenne megejteni azt a bizonyos dolgot, amíg mind a négyőtöknek el nem megy az esze. Ezt a feszültséget mi sem bírjuk már sokáig elviselni!

- Könnyű azt mondani. - Junmyeon eléggé kétségbeesett lehetett a hangjából ítélve.

- Mondjátok már ki! - Förmedt rájuk Chen. - Dugjátok meg végre, mert már nekünk fáj, ahogy szenvedtek!

Hallotta egyiküket gondterhelten felsóhajtani. Nem tudta mire vélni a dolgot. Ilyen hatással lenne a fiúkra? Nemcsak ők négyen szenvednek, hanem a többiek is? 

- Miféle démonok vagyunk ha egyetlen nőt sem tudtok elcsábítani, ráadásul hárman?! - Valaki felállt a székről, mire Baekhyun kérdőre vonta. - Hová mész?

- Edzeni! - Jelentette ki.

A lehető leghalkabban visszaosont a szobába, ahol jobb esetben egyedül, rosszabban pedig a három fiúval aludt. Ideje lenne végre megadnia magát és élvezni azt a szenvedélyt amit kaphat tőlük? Alig ért be a szobába és tette azt, hogy nemrég tért magához, amikor beléptek a srácok és pakolni kezdtek.

- Történt valami? - Kérdezett rá aggódva. Mit határoztak el néhány perc alatt? Elköltöznek?

- Edzeni megyünk! - Jelentette ki Kai.

- Én is? - Kérdezett rá meglepetten.

Chanyeol leült vele szemben az ágyra és gyengéden végigsimított az arcán. - Szedd össze amire szükséged van. - Mondta gyengéden. - Néhány napig távol leszünk.

Nagyon nem tetszett neki az ötlet, hisz így nem lesz aki visszafogja őket akkor ha hirtelen meggondolná magát. Nem gondolkodott sokat, inkább tette, amit Chanyeol kért tőle. Felöltözött, reggelizett, majd elvégezte a szokásos reggeli rutint és már indultak is. Ismerős környék felé mentek. Mint mindig, most is Chanyeol vezetett és ő ült mellette az anyósülésen. Megálltak egy érdekes épület előtt, de még mielőtt elindultak volna befelé, bementek a legközelebbi boltba és vettek némi élelmet. Szemben volt néhány falatozó, ahonnan friss kaját hozhattak ha nem volt kedvük főzni. Miután mindennel megvoltak, kinyitották a kaput és beléptek rajta. Egyikük kinyitotta a nagykaput, hogy be tudjanak állni az udvarra. Észre sem vette, hogy ketten is eltűntek és kettesben maradtak Junmyeon-nal. Végig arra gondolt, hogy mi lenne ha egymásnak esnének a konyhában. Mennyire lenne vad és szenvedélyes a kettejük játéka? Elképzelte, ahogy egy szenvedélyes csókba húzta, majd felültette a pultra és belé hatolt. Szent tehén! Az lenne ám az igazi perzselő tűz! Arra eszmélt fel, hogy valami leesett a földre.

- Ne gondolj ilyesmire, különben megteszem! - Jelentette ki a fiú izzadtan és levegő után kapkodva. Tényleg hajszálnyira van attól, hogy leteperje? Próbált nem gondolni semmire, de miután megnyalta ajkait és beharapta az alsót, Junmyeon-nál elfogyott az önuralom. - Én szóltam!

Szerencsére mielőtt elérhette volna megjelentek a többiek, akiknek abban a pillanatban nagyon hálás volt, mégsem tudta leplezni, hogy mire készültek néhány pillanattal ezelőtt. Arra már rájött, hogy a fiúk számára ez egy meglehetősen privát épület, ahová bármikor elvonulhatnak és minden benne van, amire csak szükségük lehet. A feszültség levezetése érdekében gondolta, hogy használatba veszi a konditermet, így legalább megfeledkezhet a kirobbanni készülő energiákról. A hangulatának megfelelő zenét kapcsolt be és indulhatott is az edzés. Annyira belemerült, hogy észre sem vette, hogy a kifáradás szélére sodorta magát.

- Noona, segítenél nekem? - Chanyeol hirtelen felbukkanásától és hangjától ijedten ugrott egyet.

- Mi? - Kérdezte még mindig a sokk hatása alatt.

- Fekve nyomásnál beleülnél az ölembe? - A kérdés hideg zuhanyként érte.

- Tessék? - Gondolatban homlokon billentette magát, hisz nem lehet ennyire értetlen. 

- Kicsit megnehezítenéd a dolgom és legalább te is pihennél egy kicsit. - Egészen jó ötletnek tűnt, így belement.

Chanyeol lefeküdt a padra, kezeit a súlyzóra helyezte, majd miután beleült az ölébe, emelgetni kezdte. Szinte belevörösödött, hisz még nem volt ilyen helyzetben, legnagyobb szerencséjére ezt a fiú nem vette észre. Ahogy a csípője vele együtt emelkedett és süllyedt, úgy mozgott vele együtt. Érdekes érzéseket csalt ki belőle. Elkezdte élvezni, ráadásul alsó felénél valami keménység jelent meg, ami csak fokozta az érzéseit. Teljesen elmerült bennük és azon kapta magát, hogy azért könyörög nehogy abbahagyja. Egy idő múlva kellemes forróság kezdett felkúszni a lábujjától egészen a szeméremdombjáig, ahol kiteljesedett, majd szinte felrobbant és akkor reszketni kezdett.

- Minden rendben? - Nézett rá aggódva. - Menjünk ki a friss levegőre? - Amikor megmozdult alatta, ismét összerezzent és próbálta leplezni, de nem tudta. Felült hozzá és az arcát vizsgálta. - Noona, te most.... - Nem tudta befejezni a mondatot, mert az ő szemei is kikerekedtek. Ennél kínosabb már nem is lehetett volna a szitu. Ennek ellenére többet akart. - Szeretnéd folytatni? - Képtelen volt magának parancsolni és megcsókolta a fiút.

Amilyen gyorsan lehetett, a lényegre tértek. Chanyeol mélyen nyögött fel, amikor érzékien végignyalt a nyakán, mielőtt fogait belemélyesztette a bőrébe és ezzel egyidőben a férfiasságára húzta. Egy kéz tapadt a szájára, amikor fejét hátra vetette az érzéstől, hogy elnyomja hangos nyögését. Nem gondolta volna, hogy ennyire jó érzés lesz. Meglepte, hogy mindent teljesen rá hagyott, így ő szabhatta meg a tempót és az intenzitást is. Szorosan ölelte magához, miközben együtt ringatóztak a vágy tengerén. Chanyeol folyamatosan a száját kereste, nyelvével bejárta minden egyes centiméterét. Újabb két kéz csúszott a csípőjére és erősebben kezdte el mozgatni, ami miatt szinte sikított az élvezettől. Ajkak ostromolták a nyakát, miközben Chanyeol-lal egymás szájába nyögtek. Az érzés vakító volt és ez csak azután kezdett enyhülni, hogy átlendültek a határon. A fiú erőtlenül dőlt hátra a padon és húzta magával. Nem sokáig pihenhetett, mert a másik feljebb emelte és beállt a háta mögé.

- Én jövök. - Mondta rekedtes hangon Jongin, majd valaminek a szakadását hallotta. 

Hirtelen pánikolni kezdett, hisz nem készült még fel a következőre, ráadásul még az előző két orgazmus hatása alatt volt. - Jongin, várj! - Ennyit tudott kinyögni, mielőtt belé hatolt. 

Lassan, ugyanakkor erősebben lökött, amitől kezdett megőrülni. Legszívesebben lefeküdt volna valahová, de a fiú nem engedte. A két fiú teljesen más volt. Míg Chanyeol csak adott, addig Jongin egyszerre adott és el is vett. Kikerekedtek a szemei, amikor csiklóját finoman rányomta az idősebb még kemény tagjára és úgy mozogtak tovább. Míg egyik kezével a csípőjébe kapaszkodott, a másikat a mellére csúsztatta és önkívületben a fülébe nyögött. Érezte rajta, hogy képtelen volt várni és érthető is volt, mert hónapok óta húzták már ezt, ráadásul Jongin nem igazán a türelméről volt híres. Ahogy közeledtek a vége felé, úgy kezdett elszállni belőle az erő, végül mikor teste apró fényes kis darabkákra robbant, fáradtan Chanyeol-ra hullott, aki annyira elfáradt, hogy már majdnem aludt. Nem volt képes többre, legalábbis most nem. Magában azért imádkozott, hogy Junmyeon kegyelmezzen meg neki és hagyja egy kicsit pihenni. Halványan érzékelte, hogy valaki ráadta a bugyiját a korábbi shortjával együtt, majd ölbe vette és egy kis idő múlva lefektette valahová. 

Mikor legközelebb magához tért, egy szobában volt, egy hatalmas ágyban, betakarva. Kinézve az ablakon látta, hogy besötétedett már. Meddig aludhatott? Lehetséges, hogy átaludta az egész napot? Kimászott az ágyból és elkezdte keresni a többieket. Jongin ugyanabban a szobában volt, mint ő csak a szomszédos ágyon. Vajon Chanyeol hol lehet? Amint kilépett a szobából, meg is találta a tévé előtti kanapén. Nagyon fáradt lehetett ha nem ébredt fel arra, hogy kiment hozzá. Szegény Junmyeon-t sajnálta, hogy vele nem tudott foglalkozni, mert a két fiú teljesen kifárasztotta. Gondolta, hogy megpróbálja kiengesztelni azzal, hogy főz valami finomat, hisz mióta velük van csak kedvességet és melegséget kapott tőle. Nagyot ugrott, amikor kinyílt a hűtő ajtaja.

- Szia Noona. - Mosolygott rá a Leader. Alaposan megnézte magának és nagyon tetszett neki a látvány. Atléta volt rajta egy sportnacival és fehér edzőcipővel, a haja kócosan és nedvesen hullott a szemébe, amit próbált elseperni. Elnyílt a szája, amikor felbontotta a vizes palackot és elkezdett inni belőle. Ezt az oldalát miért nem látta eddig? Észre sem vette, hogy oldalra billentette a fejét, miközben beharapta alsó ajkát és úgy nézett rá, hogy szinte könyörgött azért, hogy megcsókolja. Egy gyengéd kéz simított végig az arcán, hogy hüvelykujjával kiszabadítsa a fogai közül. Karjain szép őrjítően lassan simított végig, hogy megfogja a kezét és elkezdte húzni magával az edzőterembe. Csak találgatta magában, hogy mit szeretne. Arra biztosan rájött, hogy nem ott akarja letámadni, ahol a két fiú néhány órával korábban.

- Te miért nem alszol? - Próbálta normális mederbe terelni a témát.

- Túl sok az energiám. - Mondta, majd lefeküdt a padra és emelgetni kezdte a súlyokat. Képtelen volt ellenállni a késztetésnek és pontosan ugyanúgy ült a fiú ölébe, ahogy nemrég Chanyeol-éban volt annyi különbséggel, hogy ügyelt arra, hogy ne történjen meg újra a korábbi.

Junmyeon megállt néhány pillanatra, majd úgy folytatta, mintha mi sem történt volna. Csak bámulni tudta a fiút és levegőt is elfelejtett venni. Legszívesebben megcsókolta volna, de várnia kellett, mert kíváncsi volt mi sülhet ki a dologból. Felült, miután letette a súlyzót és gyengéden átölelte. Meglepte, amikor felállt vele, majd lefektette és úgy fekvőtámaszozott, hogy lehajolt hozzá. Ebben már több pozitív visszajelzés volt, mint a korábbiban. Kezei széttárva voltak mellette, míg a fiú a fejénél támaszkodott. Lehunyta a szemeit és próbálta élvezni a helyzetet. Arra lett figyelmes, hogy valami kemény nyomódik időnként a bejáratának és Junmyeon szája szélére egy huncut mosoly kúszott. Szóval csak játszik vele és várja mikor gyengül el. Kihívás elfogadva! Feljebb emelte a lábait, hogy biztosítsa arról tudja mire megy ki a játék. Az a mosoly amit válaszképp kapott minden megerősítéssel felért. Azért, hogy tovább bonyolítsa a dolgokat, megemelte a csípőjét, amikor a fiú felnyomta magát, majd visszaengedte a padlóra, amikor lefelé mozdult. Néhány alkalom után egy szenvedélyesen perzselő tekintettel találta magát szemben és annyira magával ragadta, hogy elfelejtette leengedni a csípőjét, így Junmyeon megtette helyette egy halk sóhaj kíséretében. Kuncogni kezdett, amikor teljesen ráereszkedett, kezei levándoroltak a csípőjére, majd miközben annyira közel hajolt hozzá, hogy a száján érezte a leheletét, egyszerűen megfordult vele. Elégedetten ült fel az ölében és várta mi lesz a következő lépése. Legnagyobb meglepetésére apró puszit nyomott a szájára valahányszor felült. Volt egy pillanat amikor nem figyelt és ezt a fiú ki is használta. Az utolsó felülésnél kinyúlt érte és magára húzta. Ajkaik hajszál híján találkoztak és ekkor támadt egy ötlete.

Hirtelen felpattant róla, majd ott hagyta és bement a szobába, hogy magához vegye a hálóingét egy bugyi társaságában. Beállította a víz hőmérsékletét olyanra, hogy neki kellemes legyen és elmerült a gondolataiban. Épp a hajáról mosta le a balzsamot, amikor két kar fonódott köré és egy száj vette birtokba a nyakát. Elkapta azt a kezét, amelyik lefelé indult és egy kis tusfürdőt nyomott bele. Összedörzsölte a kezeit és elkezdte bekenni vele. Kis híján összeesett, amikor lent kezdte bekenni, de szerencsére megtartotta, így nem történt baj. Miután végzett megfordult és ő is ugyanezt tette a fiúval. Junmyeon láthatóan kezdte elveszíteni a fejét, ő pedig úgy tett, mintha észre sem vette volna. Lassan és finoman dolgozta el testén, majd arra lett figyelmes, hogy a bal kezét lefelé irányította és meg sem állt keményen meredező tagjáig. Ahogy elkezdte mozgatni rajta a kezét, a fiú felnyögött. Türelmesen megvárta, amíg a víz lemosta mindkettejükről a habot, majd gondolt egyet és otthagyta, hogy elkezdjen megszárítkozni. Maga köré tekerte a törölközőt és bement abba a szobába, amiből a fürdő nyílt. Még az ágyig sem ért el, máris megragadta és leszedte róla a törölközőt. Lassan közel hajolt hozzá és gyengéden összeérintette ajkaikat. Néhány pillanat múlva elvált tőle és csak nézte. Teljesen elmerült azokban a gyönyörű barna szemekben és közben a kezei felfedező útra indultak. Egyáltalán nem lepődött meg, amikor az egyiket levezette merevségére és azt tette, amit szeretett volna. Felnyögött, amikor mozgatni kezdte a kezét, ajkaival pedig a nyakát kezdte finom csókokkal behinteni.

Junmyeon felsóhajtott. - Harapj meg. - Suttogta vágytól ködös hangon.

Őrjítően lassan nyalt végig rajta, majd finoman belemélyesztette fogait a bőrébe és elkezdte szívni kiserkent vérét. Összerezzent, amikor egy ujj simított végig a csiklóján, de igyekezett tartani magát. Vére akár a folyékony tűz. Teljesen a rabjává vált. Arra lett figyelmes, hogy elkezdte terelni valahová. Mikor megálltak, a hang alapján ítélve kihúzhatott egy fiókot, amiből kivett valamit, majd visszatolta és lefektette az ágyra. Ajkait kezdte keresni, de csak játszott vele. 

- Junmyeon! - Nyöszörögte elégedetlenül, mire úgy tűnt megenyhült egy kicsit és rányomta a száját az övére.

Karjait nyaka köré fonta, hogy ne szabadulhasson el tőle. Egy nyelv nyalt végig alsó ajkán ezzel bebocsátást kérve a szájába és ő megadta neki. Egy kéz simult a mellére és valami kemény nyomódott gyengéden érzékenységének és masszírozni kezdte. Szinte önkívületben nyögött bele a fiú szájába és azt kívánta bár tovább mehetnének. Egy kósza gondolattól vezérelve megemelte a csípőjét, hogy ezzel is élvezetesebbé tegye az élményt és úgy tűnt a fiú vevő volt az ötletre, mert lenyomta az ágyra és gyorsított a tempón. Hamarosan elérte a vég és reszketve lendült át a határon. Halványan érezte, hogy Junmyeon felemelkedett róla, majd visszatért hozzá és elhelyezkedett a combjai között. Hallotta, hogy zörgött valamivel aztán előbb tolta a csípőjét és összekulcsolta ujjaikat a feje mellett. Hirtelen érte amikor belé hatolt és fejét hátra vetette a párnán, aztán az ajkait kezdte keresni. Tempójuk lassú volt, mégis szenvedélyes, amivel azt érte el, hogy többet szeretett volna. Nagyon küzdenie kellett a hangjával, nehogy kiengedje és meghallják a többiek. Az egyik lökésnél azonban megfeledkezett magáról.

Junmyeon erősebben lökte magát belé. - Ne fojtsd el!

Ennyire nem számított, hogy bármikor rájuk nyithattak? Valami azt súgta neki, hogy a fiú után nem bírna ki még egy menetet a másik kettővel. Szerencsére nem kellett emiatt aggódnia, mert Junmyeon tett róla, hogy ő elég legyen. Amikor közeledett a végéhez, egy erősebb lökés közben a nyakába harapott és reszketve lendült át a határon, miközben a vérét szívta. Szinte beleszédült amikor átlendült a határon a fiúval együtt, majd elérte a sötétség és minden megszűnt létezni.

Mikor legközelebb magához tért már világos volt. Finom illatok ütötték meg az orrát. Eléggé furcsán érezte magát az este történtek után, de a combjai között lévő kellemes sajgásból arra következtetett, hogy teljesen megérte. Nagy nehezen kikászálódott az ágyból és a mosdókagyló feletti tükörben alaposan megnézte magát. A nyakán alvadt vér volt aminek a tisztogatásától felszisszent. Óvatosan letörölgette róla, majd akkor vette észre a négy apró kis sötét foltot, amik be voltak gyógyulva. Egy gyors zuhany és öltözés után követte az illatokat, amik a konyhába vezették a három fiúhoz, akik boldogan beszélgettek valamiről. Csatlakozott hozzájuk és mosolyogva nézett végig rajtuk. A korábbi feszültségnek nyoma sem volt. Lehet, hogy megtalálta azokat akikkel boldog lehet?