2015. november 5., csütörtök

Night Of The Demons (Halloween special +18)

Amerika hatalmas Halloween lázban égett. Aki csak tehette bulit szervezett vagy oda igyekezett. A gyerekek már sötétedés előtt jelmezekbe bújtak és a környéken mindenhová bekopogtattak egy kis édességért. A házak és az utcák kívül-belül hátborzongatóan jól voltak kidíszítve, sőt nem messze egy kísértetházat is berendeztek. A legtöbben sikítozva távoztak a borzalmas lényeket látva, akik ijesztgették őket odabent.
Jan és Changmin az utolsókat húzta egy hosszú szeretkezésből. A lány hatalmasakat nyögve húzta közelebb barátját, hogy teljesen összesimulva éljék át az extázist. Hamarosan a fiú is reszketni kezdett és nagyot nyögött, majd egy megkönnyebbült sóhaj után fáradtan hullott szerelmére. Percekig csak egymáson feküdtek, zihálásuk pedig betöltötte az egész szobát. Volt még egy kis idejük a buliba indulásig, így bátran el mertek aludni.
Korábban egy furcsa kinézetű nő osztogatott szórólapokat egy fergeteges buliba, amibe mindössze néhány dollárért jelmezbe bújva bemehettek. Kezdettől rossz érzése volt, de hagyta, hogy Changmin rábeszélje, elvégre mi bajuk eshet? Álmában egy hatalmas házat látott, amiről ordított, hogy valami nincs vele rendben. Óvatoskodva, de bement a kapun és a baljós érzései minden lépéssel egyre csak erősödtek. Ahogy a bejárati ajtóhoz ért, visszahúzta a kezét, még mielőtt megfogta volna a kilincset és a kapu bezáródott mögötte. 
Hirtelen riadt fel és Changmin nem volt mellette az ágyban. Azonnal keresni kezdte és a fürdőszobában meg is találta. Gondolkodás nélkül ment be hozzá és akkor látta, hogy a zuhanyzóban állt és kidolgozott hasán folyt le a víz. Feltűzte a szex utáni kissé kócos haját, majd beállt hozzá. Akciója nem maradt válasz nélkül, mert a fiú rögtön a falnak nyomta és éhesen vette birtokba ajkait. Nem engedte, hogy tovább menjenek, mert akkor lekésték volna a bulit, amit nem bánt volna, de Changmin-nek fontos volt, így inkább a zuhanyzásra koncentráltak. Tisztálkodás és a jelmez felvétele után már indultak is.




 A hely ahová mentek egy hatalmas ház volt, amiről az a legenda keringett, hogy az asszonya régen meghívta hat barátját, akikkel egy szeánszot tartottak, de valami félre siklott. Egyikük rögtön kitépte a mellette ülő gigáját és sorra öldökölte társait, egyedül a nő menekült meg. A lények, amikké a többiek váltak démonok voltak, akik csak Halloween estéjén ölthettek alakot úgy, hogy élő embereket szálltak meg. Hat évvel ezelőtt egy Angela nevű nő bérelte ki a helyet, hogy tíz dollárért bulit szervezhessen benne Mindenszentek éjszakáján. Minden jól ment, egészen addig, ameddig a rendőrök meghiúsították a bulit. Az egyik srác a pincébe dobta le a résztvevőknek a drogot, nehogy azzal kapják el a rendőrök. Angela teljesen kiakadt, sőt rajta kívül még hatan ragadtak a házban. Lementek a sráccal a pincébe, hogy összeszedje a ledobott árút, de találtak egy ajtót, ami hat megaszalódott hullát rejtett a padlón fekve. A házigazda odament az egyikhez és amikor az megharapta, elszabadult a pokol. Hatan démonná váltak, míg egyiküknek csellel sikerült megmenekülnie.
Most éppen ide érkeztek és a házigazdájuk is az Angela nevet viselte. Valami nagyon nem stimmelt neki, de nem mondta Changmin-nek, mert nem akarta elrontani a hangulatát, inkább csak rá koncentrált és megpróbálta élvezni. Ahogy befizették a belépő díjat, azonnal belevetették magukat a tömegbe. Az egyik szobában elkapták Changmin-t, hogy szexi fiúként lefényképezhessék. Alaposan végignézett rajta és még mindig nem hitte el, hogy ez a szexisten csak az övé. Már a sokadik képet lőtték el róla, amikor két csaj váratlanul nyomulni kezdett rá. Nem szólt semmit, csak elsétált mellette, ujjaival finoman végigsimított a csuklóján és ránézett.
A táncoló tömegbe sétált és akkor látta meg Anne-t Yunho-val az egyik bárnál iszogatni. Remekül elvoltak és a fiú nem tágított mellőle. A körülöttük lévők táncoltak, iszogattak és smároltak. Tett egy kört és visszaállt arra a helyre, ahonnan korábban Changmin-t figyelte. Elbeszélgetett a lányokkal, de nem engedte, hogy végigsimítsanak a karján, nyakán vagy a hasán. Furcsa érzés kerítette hatalmába. Changmin-ékhez csatlakozott egy goth ruhába öltözött nő, akinek pár piros tincs volt a fekete parókájában. Vészjelzője azonnal megszólalt és jelzett párjának alig észrevehető módon. Volt valami a nőben, ami nem tetszett neki, az pláne nem, hogy Changmin-t szúrta ki magának. 
A fiú rögtön vette a lapot és elindult felé, de nem mondott semmit, csak elindultak a lépcsőn felfelé. Míg senki nem figyelt, felmarta a csuklóját és a vérét felkente néhány falra, rácsepegtette a padlóra és az emeleten a lépcsők korlátjaira is, hogy legyen vésztervük, ha esetleg igaz lett volna a legenda. A nyomokat, sőt a kilétét is elrejtette, nehogy idő előtt rájöjjenek. A zenét tisztán hallották lentről és néhány pillanatra megfordult a fejében, hogy milyen lenne szeretkezni Changmin-nel egy ilyen házban, majd gyorsan letett róla. Bement a fürdőbe, hogy megigazítsa boszorkány jelmezét és a haját, de alig fordult meg, Changmin máris támadásba lendült.

Éhes ajkak vették birtokba az övét, amiknek képtelen volt ellenállni. - Ne itt! - zihálta alig hallhatóan.

- Engedd el magad! - suttogta Changmin a fülébe, amitől azt hitte eszét veszti. 

Mire megadta volna magát, dörömböltek az ajtón. Dühösen sóhajtottak fel mindketten, de nem zavartatták magukat. Igyekeztek mindent kizárni maguk körül és csak egymással foglalkoztak. Changmin finoman lesimította hosszú kabátját a válláról és újra birtokba vette ajkait. Karjait a fiú nyaka köré fonta és élvezte a csókot. Egy nyelv simított végig gyengéden alsó ajkán, bebocsátást kérve. Belesóhajtott a csókba és ezzel megadta neki az engedélyt. Nem volt szükségük előjátékra, mert eléggé kívánták már egymást és Changmin nagyon is jól ismerte a testét ahhoz, hogy tudja mikor áll készen.
Az ölébe vette, felültette a fürdőszoba szekrényre, kibontotta az övét, a ruhája alá nyúlt, levette a bugyiját és belé hatolt. Az érzéstől hátravette a fejét, Changmin a nyakához hajolt és szinte egyszerre nyögtek fel. Megálltak néhány pillanatra, hogy kiélvezzék az első lökést, de a zene akkor elhalkult és egy női hangot hallottak meg lent a lépcsőnél. 



 - Hey Ribancok! Készen álltok a Halloween-re? Most egy legendás épületben vagytok, abban ahol Evangeline lemészárolta a barátait és végzett magával! - A tömeg ujjongott. - Azt akarom, hogy halálra rémüljetek, igyatok, táncoljatok és keféljetek! - ismét ujjongás. - Éljétek ki a legbelső vágyaitokat! Jó bulizást! - A zene rögtön elindult.

Changmin lökni kezdett. - Kihagytuk az üdvözlést. - nyögte.

- Ahhhh.. nem érdekel! - ez volt az utolsó mondat, amit váltottak egymással. 

A fiú felvette az ölébe és bementek a szobába, amiből a fürdőszoba nyílott. Szinte belepasszírozta az ágyba, de nem érdekelte. Lábait a dereka köré fonta és hagyta, hogy a feje fölé nyomja a kezét. Changmin sokkal szenvedélyesebb volt, mint nem is olyan rég a szobájukban. El kellett ismernie, hogy ez a démoni jelenlétféle nagyon is izgatta a fantáziájukat és a veszély csak élvezetesebbé tette az egészet. Egy ütemre vonaglott a fiúval és amikor ő a nyakához hajolt, nem a megnyúlt fogaitól rezzent össze, hanem a sikolyoktól, amik a zenéhez társultak.      
Changmin teljesen elvonta a figyelmét és csak arra a bizonyos forróságra tudott gondolni, ami lassan kúszott fel a lábujjaitól egészen a medencéjéig, majd hatalmas erővel robbant fel benne apró darabkákra. Izmai alig záródtak össze a fiú körül, ő máris nagyot nyögött és reszketve lendült át a határon. Lehunyt szemekkel feküdtek egymáson zihálva és teljesen fáradtan. Szerelme még mindig benne volt, de különösebben nem zavarta a dolog, csak élvezte a szex utáni kábulatot. Már majdnem visszaállt minden a régi iramba, amikor elég közelről torz ordítást és egy lány sikítását hallották meg. 

Szemei azonnal kipattantak. - Anne! - mondta, majd Changmin lemászott róla és öltözni kezdtek.

Ahogy kiléptek a szobából egy jellegzetes szag csapta meg az orrát. Lassan lépkedtek le a lépcsőn, mert nem akart meglepetést. Changmin végig mellette volt és egy percre sem tévesztette szem elől. A korábbi vészjósló érzés ezúttal a pincéből áradt, aminek cseppet sem örült. Nem akart nagyon eltávolodni a biztonságot jelentő lépcsőktől és igazság szerint nem is kellett, mert néhány lépés után teljesen lefagyott. Amerre csak nézett megcsonkított holttestek voltak szerte-szét és mindent betöltött a halál szaga. 

- Érzed? - suttogta Changmin, válaszként megrázta a fejét. - Mik lehetnek?

A semmiből megjelent előttük Angela. Első látásra normálisnak tűnt, de ő tudta, hogy valami nem stimmel. 

- Mi történt? - kérdezte a lányt úgy téve, mintha fogalma sem lenne a dolgokról.

- Csak tartottunk egy kis bulit. - válaszolta Angela. - Csatlakozol?  

- Most kihagyom. - mondta természetesen.

- Na és te szép fiú? - nézett rá Angela. - Eljátszadozhatnánk.

- Bocsi, de foglalt vagyok. - mosolygott rá Changmin.  

Angela furcsán viselkedett. - Mi lenne, ha cserélnénk?

- Tessék? - kezdett dühös lenni.       

- Ne dőlj be neki! - hallotta meg Anne hangját az emeltről.

Angela és az öt társa köréjük gyűlt. Egyedüli lehetőségük az emelet volt, de még várni akart, mert kíváncsi volt mit terveztek ellenük. Anne közbelépésének hála Angela felfedte eredeti arcát és undorító démonként tátogott előtte. Egyáltalán nem lepődött meg a dolgon, sőt, inkább csak oldalra biccentette a fejét és ez nem meglepte a démont. Ordított és ijesztgetni próbálta, de nem ment neki.

- Mi az? - lepődött meg a pokol szökevény. - Nem is félsz?

Akkor bizonyosodott meg róla, hogy rossz ötlet volt odamenni. - Bassza meg! - sziszegte, majd elkezdte húzni magával Changmin-t a lépcsőn felfelé és az általa megjelölt területig meg sem álltak. 

- Mik ezek? - kérdezte Changmin. 

- Démonok. - válaszolta Anne.

- Hogy lehet őket megölni? - Yunho nagyon jó kérdést tett fel, miután bementek abba a szobába, ahol Changmin-nel nemrég szeretkeztek.

- A legenda szerint csak a vas árt nekik. - emlékezett vissza. - Várnunk kell reggelig.

Changmin az órájára nézett. - Még van négy óránk napfelkeltéig.

- Addig meghúzzuk magunkat. - már kezdett volna megnyugodni, amikor az ajtót verni kezdték és a falakból vér folyt.

- Nincs annyi időnk! - mondta Yunho, majd rongydarabokkal kezdte törölgetni a falat.

A korábban rá írt szavak felolvasása kevés volt a bejutni akaró démonok ellen, így nem maradt más választása, mint ordítani egyet valódi hangján és a védelmi vonalak lassan felálltak. A démoni kezek sikítva húzódtak ki a falakból és a lyukak lassan beforrtak. Néhány pillanatra elárulta, hogy valaki közülük nem is ember. A démonok elhallgattak és majdnem egy egész órán át csend honolt. Túlságosan is nagy csend. Changmin-nel az ágyban ültek, ő neki támaszkodva és elbóbiskolt. Hirtelen riadt fel, amikor az ajtó hangosan nyikorogva kitárult. Lassan kászálódott ki a fiú óvó karjaiból és amikor az ajtóhoz lépett, Angela-t találta ott.

- Mit akarsz? - kérdezte a démont közömbösen.

- Adjátok meg magatokat. - ajánlotta a pokol szökevény.

- Különben? - kezdett felszínre törni a benne élő szörnyeteg, aki rosszabb volt a démonoknál.

- Olyan kínok között fogtok megdögleni, amilyeneket még eddig sosem tapasztaltatok! - A démon fenyegetésére nevetnie kellett. - Mi olyan vicces?

- Szánalmas vagy! - nevetett újra.

- Összetöröm a koponyádat és szétmorzsolom az agyadat! 

Korábbi félelme semmivé foszlott és elindult Angela felé, amivel nagyon meglepte. Határozott és ellentmondást nem tűrően tett meg minden lépést, ezzel is lejjebb űzte a démont, de arra nem számított, hogy egy másik oldalról megtámadja. Először a falnak szegezve találta magát és démon annyira közel hajolt hozzá, hogy érezte a bűzös leheletét, amikor beszívta az illatát. Először beleborzongott és undorodni kezdett, de aztán megérzett rajta valami ismerőset. Már nem ellenségként nézett rá.

- Az enyém lehet? - kérdezte a lény Angela-t.

- Gyötörd meg rendesen mielőtt darabokra tépjük!

A démon ismét beszívta az illatát. - Most jó alaposan megduglak! - kuncogott, miközben a két lépcsősor találkozásához vitte és lefektette. Hirtelen egy másik csatlakozott hozzájuk, aki minden bizonnyal korábban szőke hajú volt és lefogta a kezét, hogy segíthessen a másiknak. Feltolta a ruháját a derekáig, valamit matatott kettejük között, de mielőtt belé hatolt történt valami. A démon reszketni kezdett felette, majd undorító lényből egy bugyiszaggatóan helyes sráccá változott. - Nem megy!


- Csináld! - kapta feléjük Angela a fejét.

- Nem! - vicsorgott a démonra a fiú.

Angela ordított egyet. - Akkor majd én megteszem!

- Ha hozzányúlsz, kitépem a szíved! - a fiú arca kissé eltorzult és a szemei is feketévé váltak.

Meglepetten sóhajtott fel. - Úristen!

Abban a pillanatban a fiú egy jól irányzott ütéssel kitörte annak a nyakát, amelyik lefogta, hogy megerőszakolhassa, majd ölbe kapta és egy ugrással az általa levédett területen kötöttek ki. Changmin dühösen állt mellettük, de ő csak a fiúra tudott koncentrálni. Közel hajolt hozzá és mélyen beszívta az illatát. Nyoma sem volt rajta a korábbi démon bűznek, csak a saját illatuk áradt belőle. 

- Ez hogy lehet? - kérdezte lefagyva Yunho.

- Nem lehet belőle egy közülünk csak azért, mert nem tudott megerőszakolni! - Changmin féltékeny volt.

- Megittam a plafonról lecsepegett vért. - válaszolta a fiú. 

- Ezért nem bántottál minket.

A fiú bólintott.

- Én Yunho vagyok. - mutatkozott be az idősebb. - A másik srác Changmin, a mellettem álló lány Anne és a mesterünk Jan.

- Dax vagyok. - mutatkozott be a fiú is.

Hirtelen a semmiből egy fiatal nő sikítását hallották. Angela élvezettel játszadozott vele. Karmaival mart belé néhány sebet, majd letépte az egyik mellét és úgy ahogy voltak, felnyúlt a nemi szervébe és amikor lassan kihúzta a kezét, a méhe volt benne. Rajta és az új fiún kívül mindenki az ájulás környékére került, de ez neki egyet jelentett azzal, hogy ideje bekeményíteni. Szegény lánynak nem volt elég a tortúra, ráadásként még a torkát is kitépte a fogaival. 
Miután elengedte a holttestet az kezdett átalakulni démonná. Itt volt az ideje, hogy végre lépjenek. Changmin órájára pillantva már csak húsz perc volt napfelkeltéig. Egymás után ugrottak le az emeletről és mindenki elkapott egyet a démonok közül. Jan azonnal Angela-ra vetette magát. A torkánál fogva emelte fel és úgy távolodtak el a földtől. Arca eltorzult, szemfogai megnőttek, szemei feketévé váltak és a karmai megjelentek. Ösztönösen ordított a démonra, aki azonnal megszeppent.

- Ki vagy te? - furdokolt a démon.

- A legrosszabb rémálmod! - A mondat után ordítva ütötte át a lény mellkasát, szívét tépte, majd körmeivel felmarta a hasát és minden szervet kihúzott belőle, amik a földre csapódtak. Hogy biztos legyen a dolgában, letépte a fejét, a testet leengedte a földre, majd leereszkedett és egy mozdulattal szétmorzsolta.

Mindent vér borított. A nap lassan felkelt és a démonok maradványai hamuvá váltak, amik leszálltak a pincébe. Mindannyian nagyot sóhajtottak. Changmin aggódva húzta magához és tapadt ajkaira, amit egyáltalán nem bánt. Néhány perc múlva megkönnyebbülve indultak el kifelé és ahogy kinyitották a kaput, néhány takarító jelent meg. Fáradtak voltak és elhatározták, hogy soha többé nem mennek olyan épületbe Halloween-kor bulizni, amit démonok laknak. Dax is jókedvűen sétálgatott közöttük és élvezte a nap melegét.