2014. október 4., szombat

Baby Say Yes (Lee Joon & Mir +18 )



Mindenkinek vagy egy őrangyala. Egyesek szerencsésebbek és többen vannak, de néhányuknak maga a kínzás a rájuk bízott személyre vigyázni. Elkerülhetetlen, hogy egyesek beleszeressenek az általuk oltalmazott nőbe vagy férfibe és ha a vonzalom kölcsönös, az maga a pokol. Vannak, akik elveszítik az eszüket annyira, hogy véget vetnek életüknek, eltűnnek vagy rárontanak a szeretett személyre és akaratuk ellenére megerőszakolják őket vagy a beleegyezésükkel titkos viszonyt kezdenek velük.

Ilyen volt Lee Joon is. Az évek alatt teljesen belezúgott a védencébe. Csak akkor pihent, ha teljesen kimerült és akkor veszi át helyét barátja Mir, aki a kezdetektől szerelmes a lányba. Felváltva őrködtek a lány felett és élvezték a dolgot. Éjszakánként mielőtt aludni ment volna, mindig a lányt nézte és elmélázott, hogy milyen lenne, ha csak egyetlen éjszakára az övé lehetne. Évek óta próbálta visszafogni magát és eddig sikerült is, de most, hogy ott állt az ágyánál a nyár legforróbb éjszakái közül az elsőn, mintha nem tudott volna uralkodni magán.

Akarata ellenére megkeményedett és másra sem vágyott, minthogy magáévá tegye védencét. Minden őrzőnek ez volt a maga átka, persze akkor nem állt fent, legalábbis normál esetben, ha férfi védett egy valakit a saját neméből vagy éppen nő, de megeshetett. Élesen szedte a levegőt, írisze vörösen izzott, míg a körülötte lévő rész befeketedett, szemfogai megnyúltak, torka kiszáradt és keményen meredező férfiassága annyira lüktetett a nadrágjában, hogy azt hitte menten szétrobban.

Tudta, hogy nem teheti meg a beleegyezése nélkül, de az a kevés önkontrollja is vészesen fogyott, ami még az évek során megmaradt. Képtelen volt parancsolni magának és a lehető legaljasabb eszközhöz nyúlt, amit egy vámpír-démon megtehetett: elbűvölte és kérte, hogy könyörögjön azért, hogy a magáévá tegye. Látszólag hatott, de hiába kérte, a lány nem könyörgött neki.

- Francba! - sziszegte, majd ismét a lányra nézett.

Vágyakkal teli őrjítő álmot bocsátott rá, amivel elérte, hogy epekedjen utána, de még mindig nem mondta ki, amit hallani akart. Alig hallhatóan átkozódott a szerencsétlenségén, miközben azon gondolkodott hogyan érhetné el amit annyira akar. Végül nem jutott más megoldásra, mint lefejtegette a lányról a köré csavarodott lepedőt, feltolta a hálóingét a derekáig, majd egy gyors mozdulattal lehúzta a bugyiját és lehajította a földre. Ujjaival finoman végigsimított a lány bejáratán, majd az egyik megállapodott a csiklóján és körkörös mozdulatokba kezdett.

Válaszul először egy morgást kapott, majd nemsokkal később, már jól eső sóhajok jöttek ki védence száján. Beharapta alsó ajkát, és úgy nézte, ahogy "áldozata"egyre gyakrabban nyögött fel és ez kezdte egyre jobban az őrületbe kergetni. Nem bírta tovább. Két ujjal hatolt a lányba, hogy kellően előkészítse a terepet, de képtelen volt várni. Olyan gyorsan szabadult meg az összes ruhadarabjától, ahogy csak lehetett, majd széttárta a lány combjait és közéjük feküdt.

Megragadta egyre jobban lüktető férfiasságát és felváltva dörzsölte finoman a lány bejáratához és a csiklójához, amivel kéjes sikolyokat váltott ki belőle. Szemei izzottak az elméjére telepedett vágytól. Megunta a játszadozást. Akarta a lányt, méghozzá itt és most! Nem gondolkodott tovább, egyszerűen hagyta, hogy a vágy vezesse és néhány pillanat múlva a makkja máris a lányba csusszant.

- Nem teheted meg, ugye tudod? - Mir hangja úgy vágott bele mindkettejük ködös elméjébe, mint a késpenge. - Az engedélye nélkül nem!

- Egy szóval sem mondta, hogy nem akarja. - morogta Joon, mert zavarta, hogy barátja őket bámulja.

- Hyung, ne tedd! - fogta meg a vállát a srác. - Ha nem tudod befejezni, értelmetlen az egész!

- Sajnálom, de nem bírom tovább! - Joon csípője előre lendült és tövig hatolt a lányba.

Joon egyszerre nyögött fel Jan-nel, ami maga volt a Mennyország. Annyira nedves volt, hogy korábban is belé hatolhatott volna, már akkor élvezték volna mindketten, de így jobb volt, mert elérte, hogy miatta akarja a szexet. Most már nem volt arra szüksége, hogy továbbra is elbűvölje, ezért csak a kettejük élvezetére koncentrált. Egyre mélyebbre lökte magát és már készült, hogy elmegy, de akárhogy próbálkozott, képtelen volt rá. Mindig csak a közelében volt. 

- Picsába! - morgott egyet. - Miért nem sikerül?

- Különös nem? - szólalt meg ismét Mir. - Már a határán vagy, mégsem sikerül.

Joon-nak láthatóan nem tetszett, hogy még mindig ott volt. - Nincs jobb dolgod, mint minket bámulni dugás közben?

- Jó nézni, ahogy a próbálkozásaid kudarcba fulladnak. - mondta a fiatalabb. - Janho-nak jó és ez a lényeg. Az ágy melletti éjjeliszekrényhez sétált, kinyitotta az egyik fiókot, majd hozzáhajított valamit.

Joon olyan volt, mint egy nagy kérdőjel, szemei kikerekedtek, mikor meglátta a kis csomagocskát az ágyon. Miért adott neki Mir óvszert? Nem teherbe akarja ejteni Jan-t, hanem szeretkezni vele akár egész éjjel. Nem érdekelte különösebben a dolog, inkább folytatta a mozgást és egyre keményebbeket lökött, ezzel is gyorsabban küzdve magát a csúcs felé. Már majdnem elélvezett, mikor a lány izmai megfeszültek körülötte, de vele ellentétben ő nem lendült át a határon. Kétségbeesetten nézett szét a szobában, de Mir már nem volt ott és az alatta fekvő is békésen szuszogott már.

- Bassza meg! - átkozódott alig hallhatóan, mikor lemászott a lányról és az ágy szélére ült.

Napok teltek el, míg kereste a választ hogyan is érhetné el, hogy végre szex közben elélvezhessen. Épp egy másik nővel volt, gumi nélkül, de akárhogy próbálkozott, nem sikerült elélveznie annak ellenére, hogy engedélyt kapott rá. A mellette heverő nadrágjából elővette a kis csomagot, amit Mir adott neki a lány szobájában. Miközben a gumit nézte, barátja szavai visszhangzottak a fejében.

~ Nem teheted meg, ugye tudod? Az engedélye nélkül nem! Már a határán vagy, mégsem sikerül.
Ha nem tudod befejezni, értelmetlen az egész!

Maga előtt látta, ahogy mélyebbre löki magát a lányba, majd az óvszert és azt, hogy az elélvezésért küzd. Hirtelen megállította a rajta lovagló nőt, eltolta magától, felöltözött és kirohant a lakásából. Futás közben végig az járt a fejében, hogy az óvszer a titok, amire Mir is próbálta felhívni a figyelmét és emiatt hiába próbálkozott nála, nem adta be a derekát. Mitől lesz neki attól jobb, ha felveszi a gumit, hisz az csak tompítja az érzést.

Gondolatai a lány és vele történt kielégítetlen szeretkezés körül forogtak. Meg kell kapnia, különben megőrül! Épp a sarkon lépett ki, mikor meglátta Janho-t egyedül sétálgatni az éjszaka közepén. Senkit sem látott vele, még Mir-t sem és védelmező ösztöneire hallgatva követte őt. Útjuk a sötét és kihalt utcákra vezetett, ahol sorban álltak a magukat vámpíroknak vagy egyéb vérszívó lényeknek felkínáló nők és férfiak. Lenyűgöző volt számára látni, ahogy a lány odalépett minden neki tetsző fiatal sráchoz és a nyakához hajolt, hogy mélyen beszívhassa az illatukat.

A még szűz srácokról messziről érződött az ártatlanság illata, mellettük nem időzött sokáig, de az egyikük felkeltette az érdeklődését. Követte őket, de, hogy ne legyen gyanús, megragadott egy lányt, aki már nem volt ártatlan és magával vitte. Először játszadozott vele, közben pedig Janho-t figyelte, hogy hogy halad a sráccal. Képtelen volt hinni a szemének, mikor a srác egyszerűen csak minden szó nélkül felkapta az ölébe a lányt és hatalmasat nyögött, mikor ajkak tapadtak a nyakára.

- Ahhhhh... - nyögte a srác. - ...... ne hagyd abba!

A friss vér illatára nem igazán kapta fel a fejét, hisz azon a környéken mindenhonnan az áradt és egyáltalán nem gondolta, hogy a lány tehette. Azt hitte, biztos csak a szex miatt jött, de tévedett, csak ezt ő még nem tudta. Végül elveszítette a fejét, fogait mélyen a nő nyakába mélyesztette és mohón kezdte szürcsölni a meleg karmazsinvörös nedűt. Férfiassága már az első korty után keményen meredezett a nadrágjában és elviselhetetlenül lüktetett.

- Akarsz engem? - morogta mély hangon a nő fülébe, miután lenyalta a maradék vért a nyakáról.

- Igen. - válaszolta áldozata teljesen extázis esve.

A mondatra egyetlen mozdulattal kioldotta a nadrágját és a nőt a vállánál nyomta le, hogy megmutassa mit akar. Nem is kellett kétszer "mondania", mert egy kéz ragadta meg keménységét és pillanatok múlva abban a melegségben találta magát, amire éppen vágyott. Ha a szex nem elégíti ki, akkor talán egy kis szopás megoldás a bajaira. A nyelvtechnika, amivel kényeztették hamar a csúcs felé sodorta és hamarosan érezte, hogy magja beleáramlik a nő szájába, de nem elégült ki, sőt még rosszabb volt, mint eddig.

- A kurva életbe! - káromkodott egy hatalmasat, miközben felhúzta magára a nadrágját.

Nem gondolkodott sokat, csak felhúzta áldozatát, erővel a falnak lökte és ismét a nyakára tapadt. Dühös volt és ezen semmi sem segíthetett. Mohón szürcsölte az édes vörös nedűt, mikor valaki megragadta és lerántotta róla.

- Mégis ki a francnak képzeled magad? - förmedt rá valakire.

- Elég, Hyung! Ne csináld! - Mir állt előtte és látszott rajta, hogy nagyon aggódott miatta.

- Ne állj folyton az utamba! Tudok uralkodni magamon!

- Tényleg? - csattant fel a fiú. - Szerinted mi történt volna, ha nem érek ide időben? Átlépted a határt! Seungho-ék nagyon dühösek!

- Hadd legyenek! Amúgy sem értenek meg és fogalmatok sincs milyen érzés most!

- Komolyan ezt gondolod? - hátrálni kezdett, hogy megóvhassa a lányt hyung-jától. - Szerinted miért mondtam neked akkor dolgokat, mikor a szobájában csináltátok? Néhány hónapja én is ebben a cipőben jártam, mint te. Seungho mondta, hogy keressem meg és oldjam meg a problémám, mielőtt nem késő. Hetekig találgattam hogyan szeretkezhetnék vele úgy, hogy én is kielégüljek és akkor rájöttem, mikor kihúzta az éjjeli szekrény fiókját. - Joon kizárólag csak rá figyelt és csak remélte, hogy megérti majd. - Az kitartás a lényeg! Ha türelmes vagy, akkor igent mond és végre megkapod, amit akarsz!

Joon szemei kikerekedtek. Hát tényleg ennyi lenne ami kielégülése útjába áll? Ahogy elgondolkodott, rájött, hogy Mir-nek igaza van, hisz van egy olyan prófécia, miszerint csak akkor elégülnek ki az őrzők a védencükkel folytatott szexuális kapcsolatban, ha igent mond és csak akkor kezdődik a földöntúli élvezet. Szemei még mindig izzottak, és ezúttal figyelmen kívül hagyta barátját, úgy indult el a lány felé, de ő nem engedte a közelébe. Perceken át viaskodtak egymással, míg végül a lány rájuk nem szólt.

- Hagyd, hadd jöjjön!

Joon olyan erővel rontott rá a lányra, hogy azt hitte ott marad, de tévedett, mert helyette csak megragadta a tarkóját és egy vad csókcsatába húzta. Csók közben Janho édes kis nyelve alsó ajkán cikázott, ezzel is lenyalogatva a rajta lévő vért és addig a száját el sem engedte, míg az utolsó cseppet is el nem tüntette. Már azon volt, hogy végre tovább léphetnek, mikor váratlanul megjelentek a többiek és el nem hurcolták magukkal. Dühös volt, mert Mir maradt a lánnyal és ki tudja miket csinálhattak.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
Másnap este vadászni indult. Az utcán volt, azon a környéken, ahol múlt éjjel majdnem megkapta Janho-t. A vér ízétől ismét megkeményedett és elveszítette a józan eszét. Innentől nem volt megállás. Áldozata könyöröghetett, ő tovább szívta a vérét, miközben letépte róla a bugyiját és már majdnem belé hatolt, mikor valaki megállította... ismét.

- Engedd el! - a hang ismerős volt számára.

- Mit akarsz? - hangneme bosszús volt, de azonnal megenyhült, mikor meglátta a nőt, akire mindennél jobban vágyott.

- Csak azt, hogy engedd el!

- Miért tenném? - tudta, hogy Janho játszik vele és nem pusztán a jó szíve miatt akarja, hogy engedje el.

- Itt vagyok helyette én. - Nem egészen erre a válaszra számított, de most megtette.

- Miért most ajánlod fel magad? - a szavak maguktól törtek elő a szájából. - Fogalmad sincs róla mit művelnék veled, ha elveszteném az eszem! Nem tudod milyen érzés! - szemei izzottak a dühtől és a vágytól, ami keveredett bennük.

- Vagy mégis? - a lány közelebb lépett és legnagyobb meglepetésére szemei feketék voltak, szemfogai megnyúltak, a szája pedig véres volt.

Leengedte az öléből a nőt, és hagyta, hogy elfusson, majd Janho-ra vetette magát és legnagyobb meglepetésére nem állt ellent neki, sőt, odaadóbb volt, mint legmerészebb álmaiban. Vadul tépték egymás ajkait, miközben a falnál kötöttek ki és már a keze a lány bugyijánál volt, mikor megállította.

- Várj.. - zihált Janho. - Ne itt.

A közelben volt egy lakás, ami Janho-é volt. Gyorsan felhúzta a nadrágját, összeszedte magát és hagyta, hogy vezesse. Hamar odaértek, majd amikor a bejáratnál álltak, ismét neki esett. Míg ő teljesen ráhangolódott, a lány megnyomta a lift hívógombját, majd átölelte, mikor pittyent egyet és kinyílt a lift ajtó. Ott ismét megnyomott egy gombot, majd elmerült a csókban, míg a lift ajtó ismét ki nem nyílt.

Nem sokat teketóriáztak, míg kinyitották az ajtót, majd miután beléptek, bezárták maguk mögött és a kulcsot is elfordították, hogy ne zavarhassa meg őket senki. Míg a hálószobáig értek, minden egyes ruhadarabtól megszabadultak. Nagyot nyögtek, mikor az ágyra zuhantak és Joon elhelyezkedett a lány combjai között.

- Kívánsz engem? - ideje volt megkérdeznie, ezzel is bebiztosította, hogy a végén végre eltudjon élvezi. Janho csak megrázta a fejét, de ez nem volt elég. - Mondd ki.

- Igen. - a választól elmosolyodott, majd kicsit eltávolodott tőle, hogy gondoskodhasson a védelemről. Fogai közé vette a kis csomagot és gyengéden feltépte, majd a feltekert gumit óvatos mozdulatokkal legörgette férfiassága tövéig és visszafeküdt a lányra.

Éhesen vette birtokba Janho ajkait és addig el nem engedte, míg keménységét a bejáratához nem tette, majd egy lassú mozdulattal belé hatolt. Lenyűgöző volt látnia, ahogy a lány hátra vetette fejét a párnán egy kéjes nyögés kíséretében majd utána rögtön a száját kereste, hogy újabb csókban forrjanak össze. Minden egyes lökésnél belenyögtek a csókba és ennek az lett a vége, hogy túl hamar közeledett a csúcs felé.

Sziszegve húzódott ki belőle néhány percre, de nem hagyta pihenni, ujjai belé hatoltak, míg egyel a csiklóját simogatta körkörös mozdulattal. Elégedetten mosolyodott el, mikor Janho önkívületben nyögött alatta. Sziszegve ragadta meg a combjait, ezzel közelebb húzva magához, majd belé hatolva és az ujjával azonos tempóban lökött tovább, míg azok az izmok össze nem rándultak körülötte és egyetlen nagy nyögéssel reszketve el nem élveztek.

Erőtlenül zuhant a lányra és úgy lihegtek tovább, majd kihúzódott belőle, de nem mozdult el róla. Jó időbe telt, míg minden visszaállt a régi kerékvágásba. Mikor minden lenyugodott, a lány arcát simogatta és az ő két keze a hátát. 

- Tudod mennyire vágytam rád? - a boldog perceket megtörte.

- Mhm. - válaszolta a lány. - Mi lesz most, hogy megkaptál?

- Mi lenne? - érintette össze gyengéden a szájukat.

- Ennyi volt? Megkaptál és vége?

Joon csak hunyorított. - Honnan veszed, hogy vége?

- Onnan, hogy azt mondtad vágytál rám. - felszisszent, mikor ajkai rátértek a nyakára.

- Eszemben sincs elengedni téged. - mondta, majd ismét megcsókolta. - Most is ugyanúgy akarlak, mint nemrég.

- Tényleg? - Janho hangja vággyal volt tele.

- Ahhhh... - nyögött egyet, mikor ismét belé hatolt. - Ez válasz volt... - ismét felnyögött. - ... a kérdésedre?

Ott folytatták, ahol nemrég abbahagyták. Kéjes nyögések, sikolyok és sóhajok töltötték be a lakás minden zugát. Már hajnalodott, mire befejezték, de még mindig nem tudtak aludni. Együtt gyönyörködtek a napfelkeltében. Nagyot nevettek és ismét megcsókolták egymást, így köszöntve a napot.

1 megjegyzés:

  1. Juuuj hát a végére értem és Joon *-* nekem se lenne ellenemre ha meg akarna kapni XDDD Mondjuk Mir-nek sem ellenkeznék. Jól megírtad, nagyon tetszett :)

    VálaszTörlés