Library Adventures (+18)

Jan utolsó éves hallgató volt az egyik Seoul-i egyetemen. Vele ellentétben szinte az összes lány egy tizenkét tagú banda kegyeit kereste, akik közül sokan kihasználták sármjukat és egy-egy éjszakára foglalkoztak a lányokkal. Egy újabb fárasztó nap elé nézett, hiszen csupa olyan órája volt, ami nem nagyon izgatta – vagy azért, mert előrébb járt a többieknél, vagy nem olyan téma volt, amit könnyen meg tudott emészteni. Barátnőivel is csak akkor találkozott, amikor már végleg nem bírta a sok tanulást és estére kicsit lazíthattak. A hétvégéken többnyire későig tanult és a tévét nézte, aminek meg volt a hátránya. Egyedül hétvégén tudta kialudni magát.

A kollégium egyik szárnyában bulit tartottak, amire a barátnői és az ellenszenves tizenkét srác is el akart menni. Hiába nem ismerte a srácokat, egyszerűen undorodott tőlük és a csajozási technikájukon. A barátnői már elmentek és ő beletemetkezett az egyik könyvébe, amikor váratlanul kopogást hallott. Először nem akart felnézni, mert azt hitte a barátnői szórakoztak vele, de amikor már sokadszorra ismétlődött, kezdte idegesíteni.

- Lányok, mondtam, hogy nem megyek! – morogta, de fel sem nézett a könyvből. – Menjetek és szórakozzatok, én elleszek az aktuális pasimmal!

- Bocsánat. – szólalt meg egy ismeretlen férfi hang. - Kim Junmyeon vagyok.

- Tudom ki vagy. - szakította félbe a fiút. - Mit szeretnél? - húzta félre a száját, miközben ismét a könyvébe meredt. A fiú az ajtajában állt és nem tudta mit mondjon. - A buli a szemben lévő épületben van.

- Tudom, csak szeretnék bocsánatot kérni a fiúk miatt. - vakarta meg a fejét zavarában. - Néha nem tudják hol a határ.

- Ok. - mondta ügyet sem vetve rá és addig fel sem nézett, amíg nem hallotta távolodni a lépteit.

Dühösen fújtatott néhányat. Egyáltalán nem kedvelte ezeket a srácokat, viszont azt értékelte, hogy egyikük próbált bocsánatot kérni a szemtelen viselkedésükért. Pár napja három srácot le sem lehet róla vakarni. Mindig próbáltak udvarolni neki vagy elcsábítani, hátha beadja a derekát, de nem engedett nekik. Élvezte, hogy szenvedtek, mert nem kapták meg, amit akartak. Különösen a Jongin nevű srác irritálta, aki szemtelenül még a wc-be is utána ment és próbálta meggyőzni, hogy mennyire jó lesz neki, ha lefekszik vele. Más lányokkal ellentétben őt nem érdekelték az egy éjszakás kalandok. Évek óta a könyvek voltak a szeretői, hiszen ők nem csalták meg és mindig ott voltak ha szüksége volt rájuk. 
Ha éppen nem tanult, akkor szerette a természetfeletti erotikus történeteket, amik nem voltak nyálasak, a férfi szereplők pedig pont az álombéli pasiját testesítették meg. Egy erős férfi, aki mindentől megvédi a nőt, aki után megeszi a fene. Barátnői őrültnek nevezték, hogy az egyetemet pasi nélkül akarta átvészelni. igazság szerint nem is volt szüksége rá, mert jól meg volt egyedül. Hiába próbált meg aludni, képtelen volt rá. Végső elhatározásában felöltözött és sebesen kiszaladt az épületből, majd a másik szárnyban lévő könyvtárba ment. Talált egy számára elég érdekeset, amit azonnal kézbe vett és olvasni kezdett. Az erotikus könyvek a könyvtár egyik eldugott részében voltak, ahová kevesen merészkedtek, mert az a hír járta, hogy azokat a lányokat szexre kényszerítik, akik odatévednek. 
Szinte falta a könyvet és annyira belemerült, hogy észre sem vette mi folyik körülötte.Belemélyedve araszolt a falhoz és ült le, hiszen az évek alatt már hozzászokott. Nem figyelt a körülötte lévő zajokra, csak a könyvben történtekre. Egy másikba is beleolvasott és az is megtetszett neki. Menet közben előkotorta a zsebéből az olvasójegyet, de amikor az utolsó kanyarnál járt, beleütközött valakibe. Gyorsan elhadart egy bocsánatkérést és folytatta volna az útját, de még többen álltak elé. Tényleg kezdte idegesíteni a dolog, és amikor meglátta kik akadályozták, néhány pillanatra megfagyott a vér az ereiben. A hírhedt tizenkettő közül négy volt a közelében, köztük az a srác is, akit nemrég elküldött a fenébe. Tudta, hogy bajban, mégis igyekezett nyugodt maradni. Gond nélkül kikerülte őket és leült az egyik asztalhoz.

- Mit olvasol, Noona? - kérdezte a Jongin nevű srác, de válaszra sem méltatta.

Egy kéz nyúlt a könyvéhez és tolta kicsit felé, hogy megnézhesse, ami nagyon nem tetszett neki. - A vámpír vére. - válaszolta a magas szőke srác, akit ha jól emlékezett Kris-nek hívtak.

- Szereted az ilyen könyveket? - csodálkozott rá Junmyeon.

Jongin pufogott egyet. - Ilyet csak szűz lányok olvasnak.

- Vagy felnőttek. - ütötte le a labdát, amit felütött. 

- Mit szeretsz benne annyira? - kérdezte a negyedik srác is. Válaszként odacsúsztatta neki a másikat és Kris is beleolvasott. Végül mind a négy srác tekintete a könyvre szegeződött.

- Most már értem! - szólalt meg Kris.

- Beavatnál minket is, Hyung? - Bökdöste oldalba Jongin.

Kris gonosz mosolyt villantott felé, majd beszélni kezdett. - Egy erős és hűvös vámpír, aki mindennél jobban vágyik a lányra és utána sokszor alaposan megdugja. 

- Hmmmm. - Hümmögött Chanyeol. - Jól hangzik. - Egyáltalán nem tetszett neki, ahogy ránézett.

- Apropó dugás. - nyalta meg a száját Jongin. - Gondolkodtál már rajta, hogy milyen lenne négy sráccal? - Gyilkos tekintettel figyelte, amikor kikerülte a többieket és leült mellé. Nem válaszolt semmit. - Voltál már pasival?

- Mi közöd hozzá? - kérdezte vérfagyasztó hangnemben, amitől Junmyeon hatalmasat nyelt.

- Nem mindegy, hogy az élvezettől vagy a fájdalomtól sikítasz! - Kai pimaszsága kezdett nagyon az agyára menni.

Végül kinevette a fiút. - Kevés vagy, kicsi fiú! - nézett rajta végig, majd felhúzta a jobb szemöldökét. Látni, hogy mennyire zavarta a fiút az, hogy ennyire hidegen hagyja szórakoztató volt, de elég volt a lazításból. Szó nélkül ott hagyta őket és eltűnt a polcok között. Vígan keresgélt a könyvek között, aztán hirtelen valaki hátulról megölelte és a füléhez hajolt.

- Tényleg kevés vagyok? - Jongin hangját felismerte, de most másabb volt. A vágytól rekedt volt, ráadásul egyik keze becsusszant a bugyijába, a másikkal a melleit masszírozta. Korábbi ellenállása kezdett megszűnni, de nem mutatta ki és beharapta alsó ajkát, hogy csendben tartsa magát. Remélte, hogy a bugyijában munkálkodó játékos ujjak lecsúsznak a csiklójáról, de nem így történt.

- Engedj el! - mordult rá a fiúra, de ő nem tette meg. - Hallod?

- Biztos vagy benne? - Ez volt az utolsó amit hallott, mert teste megfeszült és reszketve lendült át a határon. Utálta a fiút aljas húzása miatt és a testét is, hogy ennyire cserben hagyta. - Ezt nagyon élvezhetted. - suttogta a fülébe. - Szinte lüktetsz itt lent. - Simított végig ujjaival ismét a csiklóján, amitől összerezzent és majdnem összeesett.

- Rohadék! - sziszegte halkan.

- Melyikünk dugjon meg először? - Ideje sem volt válaszolni, mert a többiek is odamentek hozzájuk. Kris segített Jongin-nek lefektetni, majd a feje fölé húzta a kezét. Próbált ficánkolni, de Kris nem engedte és Jongin is lehúzta már róla a nadrágját és a bugyiját. Néhány ujj ismét végigsimított nőiességén, majd a bejáratához vándorolt és egy aljas mosoly jelent meg a szája szélén. - Készen áll.

- Ki legyen az első? - kérdezte Kris. Tudta, hogy vesztett. Megkereste Junmyeon-t és szemeivel szinte könyörgött neki.

A fiú azonnal vette a lapot és odasétált hozzá, közben pedig a nadrágját bontogatta. Titokban tetszett neki a fiú és ahogy az előadásokon és azok után viselkedett, őt még egy komoly kapcsolatban is el tudta volna képzelni, akár az ő párjaként. Teste ellazult, amikor Junmyeon befészkelte magát a combjai közé, majd felemelte a csípőjét mielőtt belé hatolt. Néhány másodperc után az a csípő könyörtelenül előrelendült és ő kicsit megemelkedett, miközben egy halk nyögés szakadt fel ajkairól. A fiú annyira gyengéd volt vele, mintha szűz lett volna. Legszívesebben magához ölelte volna minden lehetséges módon és legnagyobb örömére ezt is észrevette a fiú. Felszisszent, amikor olyan mélyre hatolt belé, hogy eltalálta azt a bizonyos pontot, amitől mindig csillagokat látott. Ideje sem volt jelezni a fiúnak, mert teste megfeszült és reszketve élvezett el alatta. Junmyeon is követte néhány erőtlen lökés után és erőtlenül hullott rá. Zihálva feküdtek egymáson és próbáltak megnyugodni.
Amint a fiúnak elég ereje volt, lassan feltápászkodott róla és imbolyogva sétált kicsit távolabb és figyelt, nehogy meglepje valaki őket. Ereje sem volt megmozdulni. A másik három fiú úgy intézte, hogy beleültették valaki ölébe és ezzel egy időben érezte, hogy valaki belé csúszik, majd még valaki volt mögötte és a fenekébe hatolt. A tüdejében rekedt a levegő. Régen érzett már ilyet. Alig volt eszméleténél, mégis sikerült valahogy megtámaszkodnia az alatta levő feje mellett és alig észrevehetően hangolta össze a két fiúval a mozgást. Erőt vett magán és kinyitotta a szemeit. Chanyeol vágytól izzó szemeivel találta magát szemben, ami egyenesen feltüzelte. Beharapta alsó ajkát, mire válaszul a fiú lehúzta magához egy csókra, ezzel megnehezítve a mögötte lévő munkáját. A mögötte lévő hirtelen érte nyúlt és teljesen kiegyenesítette Chanyeol ölében. Kíváncsiságtól fűtve hátra nézett és akkor látta meg Jongin-t lehunyt szemekkel, halkan morogni minden lökésnél. Legnagyobb örömére az alatta lévő fiú nem hagyta, hogy a fiatalabb irányítson és akkorát lökött a csípőjével felfelé, hogy ha nem fogták volna be a száját, mindenki meghallotta volna a könyvtárban a sikolyát. Chanyeol hamarosan elélvezett és vele ő is, de Jongin-nek még kellett egy kevés. A fáradtságtól a fiúra zuhant, de a fiatalabb nem hagyta annyiban.

- Még nem végeztünk, Noona! - Jelentette ki Jongin és utána rögtön felhúzta a fenekét, majd egy kis szöszmötölés után ismét belé hatolt.

Chanyeol lábai között feküdt, mintha csak szerepet cseréltek volna és Jongin egyre mélyebbre hatolt benne. Látszólag nem érdekelte, hogy pár másodperccel korábban az idősebb volt benne. Chanyeol most is a segítségére volt, mert visszahúzta az ölébe ezzel Jongin-t is közelebb engedve és miközben ismét mozogni kezdtek, egyik keze a csiklójára simult. Másra sem volt képes, mint halk nyögésekre. Alig telhetett el néhány perc, ismét átlendült a határon és vele együtt a fiú is, de nem volt neki elég, mert lerángatta Chanyeol-ról, a hátára fordította és ismét mozogni kezdett. Néhány próbálkozás után Jongin sziszegve mászott le róla.

- Bassza meg! - morogta. - Nem megy!

- Mi a baj? - jelent meg Kris is, aki átvette a fiú helyét. Már csak ő volt hátra.

- Megy össze. - mutatott rá lassan petyhüdtté váló férfiasságára, amiről lassan lehúzta a használt gumit. 

Jongin mérgesen morogva dőlt neki a közelükben lévő falnak és úgy pihent. Junmyeon már lenyugodott és minden mozgásra figyelt. Kris lassan bemászott a combjai közé és ajkaival a nyakára tapadt. Akaratlanul is felsikított, amikor a fiú férfiassága hozzáért és már majdnem elélvezett az érzéstől. Zihált és alig kapott levegőt. Az előtte lévő három srác és a sok orgazmus teljesen kikészítette. Kris visszahúzta Chanyeol-hoz és az ölébe ültette, majd bemászott mögé és belé hatolt. Annyira fáradt volt, hogy még a nyögésekre is képtelen volt. Chanyeol gyengéden átölelte és simogatta a hátát, miközben Kris vadul és gyorsan mozgott benne. Annyit észlelt, hogy hamarosan Kris reszketni kezdett mögötte majd kicsit rájuk dőlt és úgy pihegtek.  
Halványan érezte, hogy Kris leszállt róla és mintha valakik öltöztetni kezdték volna. Valaki az ölébe emelte és ki tudja mennyi idő múlva egy ágyba fektették le. Mikor legközelebb magához tért már világos volt és a saját ágyában találta magát. Riadtan kapta fejét az órája felé, de az csak reggel hat óra ötvenkét percet mutatott. Még bőven volt ideje felkelni, hiszen szombat volt és ahogy körülnézett, a csajoknak még semmi nyoma nem volt. Lassan vetkőzni kezdett és bement a fürdőbe, hogy lezuhanyozhasson. Az este után kissé ingatag lábakon állt, de ez nem zavarta. Megengedte a vizet és lehunyta szemeit, és lassan elkezdte a bőrébe masszírozni a csoki illatú tusfürdőt. Hallotta, hogy valaki elhúzta a zuhanyfüggönyt és beszállt hozzá. Meg sem nézve ki lehetett az, a kezébe nyomta a tubust, hogy megmoshassa a hátát. 

- Jól kifárasztottunk tegnap. - a hangtól hirtelen megugrott, majd amikor hátrafordult Junmyeon-nal találta szemben magát. Alaposan végigmérte a fiút és tetszett neki, amit látott. Kidolgozott mellkas, izmos karok, tökéletes kockák. Beharapta alsó ajkát. A fiú közelebb lépett hozzá és a falhoz vitte. - Mit gondolsz, kibírsz mégegyet?

- Nem biztos. - mondta reszkető hangon, mielőtt a fiú megcsókolta volna.

Nem hitte volna, de az egész napot ágyban töltötték és még sokszor estek egymásnak. Ahogy telt az idő, egyre inkább világossá vált mindenki számára, hogy Junmyeon-nal egy párt alkotnak. Épp egy könyvet olvasott, amikor valaki hátulról ráugrott és a nyakába csókolt. Sosem gondolta volna, hogy pont egy olyan sráccal esik szerelembe, akit sokáig gyűlölt, pedig nem is ismerte. Az az este felejthetetlen volt és nemcsak a három srác miatt.