2016. február 11., csütörtök

Mine! (+18)


Egy új vámpír tűnt fel az Angyalok városában és szedte áldozatait. Napokig semmit sem lehetett tudni a kilétéről egészen addig, ameddig az egyik szemtanú el nem mondta, hogy megnyerő külsejű, és nagyon vonzó férfi volt, aki szinte elcsábította a gyanútlan nőket. Kezdetben prostikat és striciket ölt meg, aztán ártatlan járókelőket. Az alig húsz éves szűz lányokat megerőszakolta, mielőtt kiszívta volna a vérüket. Hiába próbáltak csapdát állítani, a vámpír túl jó volt ahhoz, hogy elkapják. Végül mégis sikerült.
Jan néhány nappal ezelőtt egy vámpír támadást vizsgált ki. A vérszívó egy fiatal lányt sanyargatott, amikor megtalálta. Akkora erő volt benne, hogy alig tudták leszedni a lány halott testéről. Próbált ellenállni, de ő gyorsabb volt és egy mozdulattal kiütötte a vámpírt. A házukban a pincéjükbe vitték, ahol erős láncokkal kikötözték és egy maszkot tettek rá, hogy ne tudjon senkit sem megharapni. Próbálkoztak önkéntesekkel, hogy időnként megetessék, de nem akarta egyiket sem elkapni, csak annyit ivott belőlük, amennyire szüksége volt. Kezdett különösen viselkedni, hiszen a tapasztalatok alapján imádott a lányokkal szórakozni, mielőtt kiszívta a vérüket.
Napokig a közelébe se ment, de aznap nagyot hibázott, amikor ő vitte be hozzá az egyik lányt. Érezte, hogy valami nem stimmel és minden óvintézkedést megtett, hogy ne kelljen közel mennie a sráchoz. Igazi szívtipró volt a srác. Szép lassan elcsábította a lányt, mielőtt fogait belemélyesztette volna a nyakába. Unottan figyelte az eseményeket, aztán a vámpír a szemeibe nézett és mintha saját magát látta volna a karmai között. Igazság szerint nem bánta, mert most először elgondolkodott rajta, hogy milyen lehet egy ismeretlen és veszélyes vámpírral, aki nem állandóan a kívánságát lesi, hanem a sajátját is kielégíti bármi áron. A veszély vonzotta és ez most erősebb volt mindennél.
A vámpír kiszúrta, hogy kissé óvatlan volt. Jelzett neki, hogy végzett az evéssel és ő odament a lányért. Amint a lány tisztes távolságban volt, megragadta a karját és magához húzta. Szíve kihagyott néhány ütemet, de igyekezett észnél maradni. A vámpír egész közel hajolt hozzá, mégpedig annyira, hogy ajkaik egymást súrolták. Megakarta csókolni, de nagyot mordulva ellökte magát tőle és olyan távolból figyelte, ahonnan nem érhette el. Szemei befeketedtek, amivel jelezte, hogy nem érdemes vele szórakozni. A srác szinte extázisban vonult visszavonulót, amikor ráordított és csak bámulta tovább. Látszott rajta, hogy erre nem számított. Fenyegetve érezte magát és megmutatta a lénye egy kis darabkáját. Izzó szemekkel bámulta, miközben megpróbálta leszedni magáról a láncolat és a nyakörvet. Látszott rajta, hogy nagyon közel akart kerülni hozzá.


Napfelkeltéig még volt néhány óra. Túlságosan fáradt volt ahhoz, hogy a sráccal foglalkozzon, ráadásul meg is sérült. A bal oldalán vastag kötés volt, ami teljesen átázott a sok vértől. Az egyik családtagjának megengedte, hogy kicserélje a kötését, miközben legalább három tasakos vért szivornyázott ki az alatt a pár perc alatt. A zuhanyzást már korábban megejtette, így utána rögtön mehetett aludni. Nagyot nyögve zuhant be a párnái közé és úgy, ahogy volt azonnal el is nyomta az álom. Először csak a semmiben lebegett, majd zuhanni kezdett és teste hamarosan leereszkedett egy havazó és kopár erdőbe. Fogalma sem volt hová került, de tudta, hogy hamarosan kiderül.
Próbálta feltérképezte a területet, de sehogy sem volt neki ismerős. Már kezdte feladni a reményt, hogy rájön hol is lehet, amikor a fák között meglátott egy szakadt ruhás, tépett hajú srácot sétálgatni. Először nem tudta ki lehet, de amint felé fordult, teljesen lefagyott. Az a srác volt, akit a pincében tartottak láncra verve. A kezét a szája elé tette, miközben lassan hátrálni kezdett és azon gondolkodott, hogy tűnhetne el onnan. Ahogy próbált távolabb kerülni a vámpírtól, ő úgy követte és képtelen volt lehagyni. 

 
Igéző tekintettel nézett rá és próbálta meggyőzni, hogy ne fusson el tőle. Az ösztönei azt súgták, hogy ne álljon meg. Kereste a kiutat a rémálomból, de nem találta. Fel akart ébredni, de nem tudott. Pánikolni kezdett és nem ok nélkül. A srác egyszerre testesítette meg a szívtiprót és a veszélyt, ami neki nagyon nem tetszett. Rengeteg dolog futott át az agyán abban a pillanatban. Rohanni kezdett a fák a között, de akármeddig jutott, sosem ért a végre. A fiú mindig megtalálta és nem tudott szabadulni. Egy idő után megállt és megrázta a fejét. Először nem hitte el, hogy tényleg megtette. Csak várta a srácot két fa között és pont akkor nem jelent meg, amikor végre rászánta magát, hogy megkérdezze mit akar. 

Már feladta és indult volna, amikor valaki elkapta és nekinyomta a mögötte lévő fának. A fiú volt. - Ilyen könnyen nem szabadulsz! - Ugyanúgy állta a pillantását, mint a pincében. Közel hajolt hozzá és beszívta az illatát. - Milyen finom illatod van. - Azonnal összerezzent.

Morogva forgatta meg a szemeit. - Mit akarsz?

A fiú elmosolyodott. - Azt, hogy legközelebb te gyere be a többi lány helyett.

Felhúzta a szemöldökét és előjött a durvábbik énje. - Kajának nézel?

A vámpír elmosolyodott. - Ki mondta, hogy enni akarok? - ajkai a nyakát súrolták és egy kéz simított végig a combján. 

- Ne! - lökte el magától a kezét, de nem tágított tőle.

- Shhhh... - egyszerűen lepisszegte. - Élvezni fogod. 

Az a kéz eltűnt a combjai között, miközben ajkai levándoroltak a nyakáról a mellére. Az érzéstől megfeszült, mert nem akarta, hogy megharapja és ezt a fiú is érezte. Egy nyelv nyalt végig a mellbimbóján, miután kibújtatta a kezét a spagettipántos hálóingéből. Nem akarta, hogy hozzáérjen, azt pedig pláne nem, hogy a magáévá tegye! Küzdött ellene minden erejével, de túl jó volt a csábítás és egy idő után kezdte megadni magát. Megfogta a fiú állát és elhúzta a mellétől, a kezét pedig kihúzta a bugyijából. Végre visszanyerte az irányítást a teste felett és vámpírként morogva, fekete szemekkel távolodott el tőle és öltözött fel. Az egyik fánál talált egy folyosót, amin visszajutott a saját világába és fel is ébredt.  
Ijedten kapkodta a fejét minden felé, de sehol sem találta a fiút és ettől megnyugodott. Megkönnyebbülten fújta ki a tüdejében rekedt levegőt. Az egész csak egy rossz álom volt, amit az idő majd elhesseget és nem kell többé foglalkoznia vele. A sebe még mindig fájt és a kötés ismét átvérzett. Ismét egyik családtagja cserélte ki a kötést. Egész nap a fiúval történt álmán gondolkodott. Biztos csak álmodta, hogy bármi mást is akarna tőle a vérén kívül! A seb miatt állandóan fáradt volt, de nem mert elaludni, mert félt, hogy a fiú elkapja. Napok óta nem aludt és a sebe sem úgy gyógyult, ahogy kellett volna. Kimerült volt, mégsem tudott aludni. Annyira fáradt volt, hogy a végén már démonokról hallucinált.

Az egyik családtagja ment be hozzá, a kezében tálca volt, amin emberi étel és vér is volt. - Ezt szépen mind megeszed, aztán pedig alszol egyet. - Nem tudta beazonosítani ki volt, de annyit tudott, hogy férfi.

- Ne! - tiltakozott. - Nem akarok aludni!

- Muszáj! - próbálta nyugtatni. - Sokkal jobban érzed majd magad. Bízz bennem.

Nehezen, de sikerült rávennie magát, hogy elaludjon. Szemei azonnal lecsukódtak és lebegett a semmiben. Körülötte semmi sem volt, csak a hatalmas feketeség. Megkönnyebbült, hogy a fiú nem találta meg, így végre nyugodtan kialudhatta magát. Lehunyta a szemeit és megadta magát a lebegésnek. A semmi körülölelte, akár egy hűséges szerető a kielégítő és órák óta tartó szeretkezés után. Élvezte a csendet és a magányt. Szemei kipattantak, amikor lábai földet értek, majd az a valami leengedte és ott feküdt a havas földön. Szemei azonnal kipattantak és majdnem elájult, amikor meglátta az erdőt, ahol korábban összefutottak a fiúval.   


 Szemei azonnal kikerekedtek, de a teste teljesen lefagyott és mozdulni sem tudott. Végig azon imádkozott, hogy végre mozduljon meg a lába és egy kicsit maga mögött tudhassa a fiút, aki egy pillanat alatt került a semmiből a szeme elé, de nem így történt. Pánikolni kezdett. Nem akart vele találkozni, beszélni pláne nem és azt sem, hogy megismétlődjön a múltkori eset. Régebben egyik pasi sem tehette meg ezt vele, de ő teljesen más volt, mert volt benne valami, amivel tudott rá hatni. Küzdött ellene, de legutóbb is kis híján megadta magát neki. Kétségbeesetten kereste a kiutat és kapkodta a fejét, de semmi sem utalt arra, hogy lett volna. Gondolkodott, hogy hogyan is juthatna ki abból a pokolból, de semmit nem talált. Mikor visszanézett a srácra hatalmasat ugrott, mert ő térdelt és éppen őt bámulta.




Hátrálni kezdett, mire a fiú megmozdult és elindult felé. Szíve kihagyott néhány ütemet, amikor elkapta és még levegőt is elfelejtett venni a nagy ijedtségben. Ismét egy fának szegezte és olyan közel hajolt hozzá, hogy érezte a bőrén a forró leheletét. Minden idegszálával rá figyelt és arra várt, ajkaik mikor kóstolhatnak egymásba. A többi nővel ellentétben, akiket korábban a fiú elkapott ő igen is igényt tartott a csókra és anélkül semmire sem volt hajlandó. Apró jelzéseket küldött a fiú felé, amit nagyon úgy tűnt, hogy nem vett, mert nem csókolta meg. Morogva lökte el magától és csak várt.

Izzó szemekkel közelített felé, mire idejét látta tisztázni vele a dolgokat. - Én nem az egyik vérszajhád vagyok, akit megdughatsz és megcsapolhatsz!

A fiú ismét odament hozzá és végig simított az alsó ajkán. - Senki sem mondta. - Szinte zihált az érintésétől.

- Mi a neved? - kérdezte, miután szóhoz tudott jutni.

- Jaejoong. - válaszolta a vámpír. Nem bírta tovább és úgy döntött próbára teszi. Közelebb hajolt hozzá, hogy ajkaik összeérjenek, de ő elhúzódott.

Elhúzódott tőle, miközben elméje végig üvöltött. ~ Csókolj már meg! ~ 
   
Jaejoong mintha olvasott volna a gondolataiban, mert amint kigondolta a mondatot, már cselekedett is. Ajkaik összeforrtak és amint elengedte magát, egy nyelv simított végig alsó ajkán bebocsájtást kérve a szájába. Kicsit hezitált, mielőtt megadta neki az engedélyt. Képtelen volt ellenállni tovább és megadta magát neki. Egyik pillanatról a másikra egy ágyban találta magát, combjai között Jaejoong-al, aki a melleit szivogatta, miközben az egyik kezével a csiklóját kényesztette. Az érzés kezdett túl sok lenni. Teste hamarosan megfeszült, majd reszketni kezdett, de nem sokáig élvezhette az orgazmus első hullámát, mert a fiú könyörtelenül belé hatolt és felsikított. Csípője könyörtelenül lendült előre és ő csak szorította magához, miközben egymás szájába nyögtek. Azok az ajkak levándoroltak a nyakára, majd egy nyelv nyalt végig érzékeny bőrét, majd enyhe fájdalmat érzett. Jaejoong keményeket lökött a fájdalom elűzése érdekében. Mikor elakarta tolni magától, a fiú rátapadt a nyakára és nem akarta elengedni. A fájdalom elviselhetetlen volt és amikor nem akarta elengedni. 
Sikítva tért magához és ült fel az ágyában. Egyáltalán nem akarta ezt. Utálza magát áldozatnak érezni, még ha csak álmában is. Az orvos naponta járt ki hozzá és megnézte a sebét. Elmondása szerint sokat javult az állapota, de emellett szigorú ágynyugalmat is javasolt neki. Úgy tett, ahogy mondták, miközben a fiú egyre közelebb jutott ahhoz, hogy elcsábítsa. Végső elkeseredésében altatókhoz fordult, amiktől nem álmodott, de jókat aludt. A sebe napról-napra egyre szebben gyógyult és annak mindenki örült. Egyik éjjel kiabálásokra és ordításokra lett figyelmes, amik az alaksorból jöttek és tudta, hogy baj van. Hálóingben és köntösben rohant le, hogy megnézze mi történhetett.

A fiú szinte őrjöngött és áldozata a nyakát fogva sírt mellette. Idejét látta annak, hogy közbelépjen. - Mi folyik itt? - szegezte a kérdést rögtön a fiúnak.

- Egyszer csak megőrült és megölte Jacob-ot. - válaszolta az egyik őr.

- Engedjetek el! - A fiú izzó szemekkel nézett rá, de nem volt rá sok hatásuk.

- Felejtsd el! - Ugyanúgy, ahogy napokkal ezelőtt az álmában dacolt vele.

- Amikor sikerül kiszabadulnom megölök mindenkit, téged pedig megduglak újra és újra! - fenyegetőzött a belőle kitörő vámpír.

Megvárta, amíg kiviszik a halott őrt és a sokkos állapotban lévő lányt, majd tekintetét ismét a vámpírra szegezte. - Sok szerencsét. - mondta, majd elindult az ajtó felé és akkor olyan dolog történt, amire nem számított. 

Hallotta, ahogy a láncok elszakadtak és a maszk is lerepült a földre, ami általában a vámpíron volt, hogy ne tudjon megharapni senkit. Ideje sem volt reagálni, mert a közeli asztalon kötött ki, a combjai között a vámpír állt és csak nézte. Kezeit felnyomta a feje fölé és folytatta, amit álmukban elkezdett. Ezúttal nem kérte tőle, hogy hagyja abba. Lassan simított fel kezével az egyik combján, amitől kezdett egyre idegesebb lenni. Tudta, ha erővel megmozdul, felszakadhat a sebe, ami legalább egy-két napja nem vérzett már, ráadásul még mindig gyenge volt és az altató is hatott már. Érzékei tompák voltak és fáradt volt. A kéz nem állt meg a combjai között, hanem felvándorolt a hatalmas kötésig, amit mikor megérintett felszisszent. 
Nem bírta tovább és vámpírként ordított fel, majd megpróbálta ellökni magától. Szemei kikerekedtek, amikor érezte, hogy valami kifolyt a sebekből és eláztatta a hatalmas és vastag mull-lapot, ami a ragasztó alatt volt. A fájdalom annyira megbénította, hogy visszazuhant az asztalra és bal kezét a kötéshez kapta. Fejét oldalra fordította és meglátta a pánikoló őröket, akik nem tudták mit tegyenek. Hamarosan Jaejoong visszatért hozzá és megfogta a kezét, ami a seben volt. A félelem a csontjaiba hatolt, amikor egyenként leszopogatta ujjairól a vért. 

- Jaejoong, elég volt! - mondta pánikolva. - Hagyd abba!

- Shhhh! - pisszegte le ismét. - Nem foglak bántani. 

Zihált a félelemtől, mert nem tudta mit akar vele tenni a fiú. Szívás hangját hallotta, majd a fiú megjelent és megcsókolta és beleengedte a vérét a szájába. Amint lenyelte furcsán érezte magát. Szörnyű dolgokat látott. Mindent, amit Jaejoong tett attól a pillanattól, hogy vámpírrá vált. Megkóstolták egymás vérét és onnantól tudták mit akart a másik. Teljesen kábult volt tőle és csak hagyta, hogy azt csináljon vele, amit akart. Hamarosan hátra vetette a fejét az asztalon és nagyot nyögött, amikor Jaejoong belé hatolt. A fiú lassan és óvatosan mozgott benne, mintha attól félt volna, hogy a sebe még jobban szétnyílik. Önkívületi állapotban sóhajtozott alatta és csak élvezte az együttlétet. Hamarosan teste reszketni kezdett majd csak zuhant a sötétségbe. Még halványan érezte, hogy két kéz visszaadja rá a bugyiját, majd ölbe veszik és elindulnak ki tudja hová.

2016. február 4., csütörtök

Time is up! (+18)


Jan és Kyumin már több, mint két éve voltak együtt. A fiú néhány órája ért haza az egyik turnéjukról és azt tervezték, hogy elmennek bevásárolni otthonra. Egész jól elszórakoztak vásárlás közben, sőt amikor nem látták őket a sorok között, Kyumin közel húzta magához és olyan szenvedélyes csókkal ajándékozta meg, hogy percekig szóhoz sem tudott jutni. Jól ismerte szerelmét és az a csók egyet jelentett azzal, hogy nem érdekli sem az evés, sem az elpakolás, mert amikor hazaérnek, egyből az ágy felé akarja venni az irányt. Szándékosan váltott át szexibe, amikor Kyumin a közelében volt, hisz tudta, hogy ezzel megőrjíti, mert rögtön nem kaphatja meg. Folyamatosan harapdálta az alsó ajkát, amire szerelme egy idő után úgy válaszolt, hogy amikor felé fordult, a hüvelykujjával kihúzta a fogai közül.

- Ne harapd be a szád! - suttogta rekedten. - Tudod, hogy beindítasz! 

Elfogadta a kihívást. - Különben mi lesz? - Felhúzta jobb szemöldökét és várta a választ.

- Nem érünk el hazáig! - a hangneme vészjósló volt, egyenesen fenyegető, amit izgató volt számára.

Ahogy a sorok között jártak, az újságos résznél rábukkant egy újságra, amiben Kyumin-ék voltak benne. Szinte automatikusan harapta be alsó ajkát. Szerelme szexisen pózolt a képeken és azt képtelen volt reakció nélkül hagyni. A semmiből felbukkant Kyumin, fejét felemelte, fogai közül kihúzta a száját és ismét megcsókolta. Egy újabb türelmetlen jelzés. Újabb ötlet, amivel felhúzhatta szerelmét. Mire észbe kapott, Kyumin mindent összeszedett, ami csak kellett. Türelmesen kivárták, amíg fizettek és mindent elpakoltak, majd a kocsi felé vették az irányt és berakták a táskákat a csomagtartóba és indultak is.
Kyumin bekapcsolta a rádiót, amiben éppen róluk volt szó. Akaratlanul is beharapta alsó ajkát, amire szerelme egy morgással válaszolt. Imádta így húzni az agyát, mert annak mindig vad szeretkezés lett a vége és tudva, hogy ennyire be van indulva, csak még érdekesebbé tette a dolgot. Tudta, hogy a fiú a szeme sarkából figyeli vezetés közben, a száját rágcsálta. A poén kedvéért elfordult, hogy ne is lássa, és meglepődött, amikor lehúzódtak az út szélére. Kyumin megragadta a tarkóját és egy újabb szenvedélyes csókba húzta. Egy követelőző nyelv kért bebocsátást a szájába és ő megadta neki. Teljesen magával ragadta, hogy a fiú ennyire kívánta. Belehúzta az ölébe és úgy csókolták egymást. Az érzés, hogy Kyumin megkeményedett és a bejáratának nyomódott, teljesen extázisba kergette. Mozogni kezdett ruhában és a hatás nem maradt el, mert szerelme felnyögött.

- Hagyd abba! - nyögte a fiú és lefogta a csípőjét, hogy ne tudjon mozogni, de ő hajthatatlan volt. - Ha nem akarod, hogy itt dugjalak meg, ahol bárki megláthat, akkor várj, amíg hazaérünk.

- Mi van, ha azt akarom? - Alig mondta ki a mondatot, máris kettejük közé nyúlt és kibontotta a fiú nadrágját. 

Kyumin összeszorította a fogait. - Komolyan megteszem! - nyögte, amikor a kezébe vette keménységét és végigsimított rajta párszor. A fiú önuralma vészesen fogyott és mindössze csak egy dolog kellett ahhoz, hogy be is váltsa az ígéretét.

- Rajta! - Amint kimondta, Kyumin vadállatként kezdte vetkőztetni, ami őt is felizgatta. 

Nem vesződtek az előjátékkal, mert azon már régen túl voltak. Kyumin először kibújt a kapucnis felsőjéből, majd a pólójából és leemelte magáról, ameddig letolta a nadrágját. Amint végzett az övéivel, őt kezdte el vetkőztetni. Pillanatok alatt ledobta róla a kabátját, letolta a nadrágját és a pulóverét is levette. Ott ült az anyósülésben egy szál fehérneműben és csak várt. Kyumin a bugyiját sem hagyta rajta, majd visszahúzta az ölébe és megcsókolta. Amint ajkaik elváltak egymástól, kicsit hátrébb csúsztatta az ölében, szájába vette a kis csomagot, feltépte, majd szakszerű mozdulatokkal legörgette keménységé tövéig. Szerelme zihálva húzta vissza és csúsztatta rá férfiasságára. Mindketten hátravetették a fejüket, amint teljes hosszában felemésztette. 

Mozogni akart, de Kyumin megállította. - Lassan! - nyelt vissza egy nyögést.

Nehezére esett teljesíteni a kérését, de megtette. Szerelme válaszképpen kibújtatta a melleit a melltartójából, de nem vette le róla. Egy nedves száj záródott a jobb mellbimbója köré és egy puha nyelv körözött rajta, amitől csak még jobban benedvesedett. Nem akarták elsietni, de képtelenek voltak visszafogni magukat. Akaratlanul is gyorsított a tempón, aminek hatására Kyumin elengedte a melleit és hátra hajtotta a fejét. Közelebb bújt hozzá és szabaddá vált nyakát kezdte el apró csókokkal elhalmozni. Szerelme morogva ragadta meg a csípőjét és mozgatta, miközben keményeket lökött.
Nem fogta vissza magát és kiengedte a hangját, amitől Kyumin még jobban beindult. Hirtelen megállította és lassan hátra döntötte a kormányra. Először nem tudta mit akart, majd rájött, hogy közel van a határhoz és pihenni szeretett volna egy kicsit. Türelmesen várt. Hamarosan egy ujj simult a csiklójára és körözött rajta gyorsan, de finoman. Az érzés leírhatatlanul jó volt és az csak emelte az élvezetet, hogy néha lökött egyet szerelme. Nem sokáig tudott elmerülni az érzésben, mert teste felhevült, megfeszült és reszketve átlendült a határon. Csak zuhant a semmiben, miközben Kyumin visszahúzta és egy utolsó menetre hívta.
Minden erejét össze kellett szednie, mert úgy, hogy pár pillanattal azelőtt elélvezett, beindította azt, hogy bármikor ismét átlendülhet a határon. Valamennyire sikerült összeszednie magát és visszaváltottak gyors tempóra. Próbálta tartani magát a kemény lökések ellenére és úgy vette a levegőt, hogy legalább addig kitartson, ameddig Kyumin nem jelez neki, hogy közel van. A fiú egyik karjával a derekát karolta át, a másik felkúszott a hátán, egészen a tarkójáig és úgy húzta egy szenvedélyes csókba. Nyelveik egymást keresték, ajkaik egymásba martak és belenyögtek a csókba minden mozdulatnál. Nem bírta tovább tartani magát és Kyumin is jelezte, hogy neki sem kell sok. Testébe hirtelen csapott bele az orgazmus és önkívületben néhány lökés erejéig még mozogtak. Fáradtan bújt szerelméhez és csak élvezte, hogy zuhant a semmiben. 
Kyumin úgy ölelte magához, mintha az élete múlott volna rajta. Általában ha szeretkeztek, a végén mindig egymáson feküdtek, amíg minden visszatért a régi kerékvágásba, de most be kellett érniük azzal, hogy összesimulva ültek. Beletelt egy kis időbe, míg minden visszatért a régi iramban és akkor már mozoghattak is. Kyumin lassan leemelte magáról, ügyelve arra, hogy a gumi le ne csússzon róla és segített neki visszaülni az anyósülésbe. Lassan öltözködni kezdett, míg szerelme lehúzta magáról a gumit és elkötötte, hogy ne folyhasson ki belőle semmi. Beledobta a szemetesbe és néhány zsebkendővel megtakarította magát.  
Kyumin felhúzta a nadrágját az alsójával együtt, majd megkereste a pólóját és a kapucnis felsőjét is. Hátranyúlt az egyik táskáért és kotorászni kezdett benne. Néhány másodperc múlva két fél literes vizet halászott elő belőle és az egyiket odaadta neki. A palack tartalma pillanatok alatt eltűnt és miután letették őket maguk mellé, egymásra néztek. Még mindig az orgazmusok utóhatását élvezte és képtelen volt egy normális mondatot kinyögni. Csak ziháltak és mosolyogtak egymásra. Eszébe jutott a beszélgetésük, amikor pont egy ilyen helyzetről beszéltek, hogy egyszer kipróbálják az ágy helyett és most tessék, itt vannak.

- Ez isteni volt. - Búgta szerelme elégedetten. - Máskor is megismételhetnénk.

- Benne vagyok. - harapta be alsó ajkát és ezúttal is megvolt a hatása.

- Ezt ne csináld! - mondta Kyumin és hangja ismét fenyegető volt. - Tudod, hogy beindít.

Egymásra mosolyogtak, majd szerelme beindította a kocsit és indultak hazafelé. Ugyanúgy csábítgatta és játszott vele, mint korábban, de ezúttal sikerült visszafognia magát. Alig tizenöt perc múlva már a garázsban voltak és a csomagtartóhoz mentek, hogy kivegyék a táskákat. Amint beértek a konyhába, elkezdett elpakolni, de valaki hátulról átölelte és megakadályozta. Halkan elkuncogta magát és hagyta, hogy maga felé fordítsa és megcsókolja. Amint ajkaik összeértek, Kyumin az ölébe vette és elindultak a háló felé.