Egy sötét sikátorban egy nő riadt sikolya visszhangzott és 2 ismeretlen férfi tusájának hangjai. A fiatalabb védelmezte a mögötte földön ülő nőt, akit a másik támadott meg. Addig a pillanatig egyikük sem gondolta volna, hogy így alakul.
Mikor az idősebb megmozdult és rátámadt a fiúra, ő csak egyetlen csapással a földre juttatta és elégedett mosollyal nézett az előtte fekvőre. A férfi letörölte a szája sarkából kiserkenő vért.
- Ki a fene vagy? - kérdezte a férfi dühösen.
A fiú közelebb sétált, leguggolt hozzá és bemutatkozott. - A nevem Kim Jongin.
Kim Jongin... ismerős volt számára ez a név. Addig kutakodott az emlékeiben, míg végül eszébe jutott hol hallotta ezt a nevet. Kim Jongin... Kai..... Hangosan kuncogni kezdett, ahogy erőt vett magán és felállt.
- Mi olyan vicces? - kérdezte a fiú.
- Gondolhattam volna. - mondta gúnyosan a férfi.
- Miről beszélsz? - komolyodott el a fiatalabb.
- Te vagy Kai, Jan új selyemfiúja.
- Na és? - kérdezte hangjában ugyanazzal a gúnnyal a fiú.
- Egy egyszerű ember vagy vámpír képtelen lett volna legyőzni engem! Gratulálok, de ugyanakkor nem irigyellek. - rántotta meg a vállát az idősebb.
Kai nem értette mire céloz a férfi. Nem irigyli? Talán arra utál, hogy csak azokkal a férfiakkal kedves és gyengéd, akikkel közeli kapcsolatban áll és vagy hozzá tartoznak.
Vele az elejétől kezdve ilyen volt és igyekezett kiélvezni minden egyes percet. Mit meg nem adott volna azért, ha most a lánnyal lehetett volna! Ha nem hallja meg a nőt és nem siet a segítségére, már vele lehetne.
- Kai! - gondolataiból a lány hangja szakította ki.
Jan közelebb ment hozzájuk és mikor meglátta a dühöt a szemében, a fiú szemei kikerekedtek és összerezzent. Még sosem félt tőle, eddig nem is volt oka erre, de most...
- Jó, hogy megjöttél! A kutyulid megtámadott éves közben! Meg kellene büntetned! - ajánlotta neki a férfi.
A lány a földön ülő nőre nézett, majd tekintetét ismét a férfire emelte. - Kai, menj haza!
A fiú szó nélkül tette, amit a lány mondott neki, majd eltűnt a homályban. Egész úton Jan viselkedésén gondolkodott és a férfi szavai visszhangzottak a fejében. - A kutyulid megtámadott éves közben! Meg kellene büntetned!
Mire elért a család kastélyáig, a többiek már várták, megragadták a karjait és egy eldugott szobába vitték, leültették egy székre és magára hagyták.
Jó néhány perc telt el azzal, hogy meredten bámult maga elé és elbambult. Arra kapta fel a fejét, hogy kattan a zár, kinyílik az ajtó és a lány lép be rajta 2 másik férfi társaságában.
- Jan... - suttogta a lány nevét.
A lány válaszképpen csak elmosolyodott, majd intett a 2 férfinek, akik odaléptek hozzá és lekötözték a karjait. Egy pillanatig megrémült, aztán amint meglátta ugyanazt a mosolyt, vágyakkal teli szemekkel nézte minden mozdulatát.
- Nagyon rossz fiú voltál. - mondta játékos hangon Jan. - Büntetést érdemelnél.
- Állok elébe. - nyalta meg ajkait Kai belemenve a játékba.
Parázsló szemekkel mérte végig a lányt. Csak egy térdig erő nyári ruha volt rajta egy kényelmes otthoni papuccsal, de számára még így is irtó szexis volt.
Ingerlően lassan ült bele az ölébe, ajkaival a lányé után kapott, de csak néhány pillanatig tudta összeérinteni őket. Elégedetlenül kezdett nyöszörögni, mikor elváltak.
Résnyire nyitotta ajkait, mintha mondani akarna valamit, de még mielőtt ezt megtehette volna, a lány ajkait érezte meg a nyakán, ahogy gyengéden a bőrét kényeztetik, forró lehelletétől pedig végig futott a hátán a hideg.
Imádta, mikor Jan így csókolta őt, miközben egyik keze becsúszott a pólója alá és a mellkasát simogatta. Felnyögött, amint megérezte a lány gyengéd érintését keménysége körül a nadrágján keresztül.
Nem bírta tovább ezt a tortúrát. A lány ott ül az ölében és neki esélye sincs megérinteni, mert a karjai oda vannak kötözve a székhez.
- Ahhhh, Jan! - suttogta szerelme szájába, amint az ő egyik keze rákulcsolódott csupasz merevedésére a nadrágjában.
Hátra vetette fejét, mikor Jan fogai finoman a bőrébe mélyedtek és szájával finoman megszívta.
- Ez jó volt? - kérdezte Jan, miközben apró csókokat lehelt Kai nyakára.
- Igen. - válaszolt, miközben beharapta alsó ajkát.
- És ez? - haladt ajkaival a mellkasára.
A fiú válaszképpen csak nyögésekkel felelt, amik mindent elárultak partnerének, de ez nem volt elég, tudta, hogy addig fogja ingerelni, míg meg nem szólal, de most képtelen volt. Így nem, hogy a lány ennyire kínozza azzal, hogy lassan simogatja.
Kai csak élvezte a gyengéd törődést, ami lassan kezdte megőrjíteni, végül egy türelmetlen követelőzés jött ki a száján.
- Engedj el! Megakarlak érinteni!
A lány ahelyett, hogy teljesítette volna, inkább lehúzta a nadrágját az alsójával együtt és ráült követelőző keménységére. Mindketten hátravetették a fejüket, miközben hangosan felnyögtek.
Megállt, hogy kiélvezhessék az első lökést, majd mikor Kai visszahajtotta fejét és ránézett, ugyanazt a tüzet látta szemeiben, mint korábban.
A fiú ajkaival a lányé után kapott és mikor lehetőség nyílt rá, nyelvét átdugta a szájába és nyelvével masszírozni kezdte az övét. Belenyögtek a csókba, mikor Jan ismét mozogni kezdett.
- Kérlek... - lehelte a csókok között.
Jan végre eleget tett kérésének és kioldozta az egyik kezét, amivel megragadta szerelme tarkóját, hogy még jobban elmélyíthesse a csókot és mikor ajkaik elváltak, visszahúzta egy újabb csókra.
Miután kioldozta a másik kezét is, azt a combjai közé vezette és simogatni kezdte olyan tempóban, amilyen gyorsan mozogtak. Alig néhány perc múlva a lány teste megfeszült a karjaiban és reszketni kezdett.
Mosolyogva gyönyörködött az ölében pihegő lányban. Gyengéden összeérintette ajkaikat és a lány még mindig reszketve válaszolt rá. Mikor elmélyítette a csókot, felállt vele és a közelben lévő asztalhoz sétált.
Egyik kezét szerelme hátára, a másikat a derekára fonta, majd gyengéden lefektette az asztalra és mozogni kezdett. Gyorsított a tempón, mikor az alatta fekvő hangosan nyöszörögni kezdett.
Egyre keményebbeket lökött, míg végül a lány teste ismét megfeszült. Néhány lökéssel később a fiú is követte, beleélvezett a lány reszkető testébe.
Erőtlenül zuhant rá önkívületben lévő szerelmére és eltartott még egy jó ideig, míg minden visszatért a régi kerékvágásba. Miután Kai úgy ítélte, hogy mozoghatnak, felkönyökölt és megcsókolta.
- Ha tudtam volna, hogy ez lesz a vége annak, hogy megvédek valakit, többször megtettem volna. - viccelődött a fiú.
- Csak ne váljon szokásoddá, hogy egy szövetségesünkre támadsz. - nevetett a lány.
Boldogok voltak, hisz szerették egymást és amit most átéltek, csak erősítette a kapcsolatukat. A ma történtek mindkettejük számára meglepetés volt. Még egy ideig így maradtak.
Nem tudták mennyi idő telt el azóta, mióta végeztek, de ez nem is számított. A szobából még sokáig hangos nevetés hallatszott ki, de mielőtt kiléptek volna a folyosóra, Kai megfogta a lány kezét. A mellettük elhaladók nem értették őket.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése