Double Attack (+18)

Jan gyakran bejárt barátnőjéhez az egyetemre, ahol korábban ő is végzett. Az iskolát még annak idején Lucian alapította, hogy az olyan lényeknek is teljes élete lehessen, akik nem egyeznének az emberekkel. Choa-val évekkel ezelőtt találkoztak és már akkor érezték, hogy van valami közöttük. Segített a lánynak amiben csak tudott és cserébe egy hűséges társ volt a jutalma. Azért, hogy együtt lehessenek felvett néhány külön órát, így legalább mindent megtudhatott, ami újdonság volt. A családi ügyek mellett nem nagyon volt ideje követni a változásokat és az, hogy ismét a padba ült, részben levette a terhet a válláról. A többiek segítettek neki mindenben, amiben csak kellett. Szándékosan nem fedte fel a diákok előtt a kilétét, pláne az újak előtt nem. 
Éppen alapítói hét volt, amire mindenki izgatottan készült. Abban az egy hétben nem volt oktatás, csak változatos programon az egyetem területén és az utcájában. A csajok, akik menőnek hitték magukat a bandájukkal rajtuk tartották a szemüket. A vezérüket Amber-nek hívják és cseppet sem tetszett neki, hogy az egyetem két legnépszerűbb sráca is az ő kegyeit keresi. Hiába voltak egy csapat, Taeyong és Juho ellenségek voltak, akik érte küzdöttek, de ha valami neki fontos volt, képesek voltak félretenni az ellenségeskedést és összefogni. Legyezgette a hiúságát, hogy megőrültek érte, de csak egyikük iránt érzett komolyabban valamit. 
Amikor a legnagyobb szüksége volt rá, megjelent Lucy és legnagyobb meglepetésére Choa-val volt, akivel most először nem marakodtak. Sokáig nem csípték egymást, mert volt amit még nekik sem mondott el. A nagyon lelki dolgokat Choa-val osztotta meg, az intimeket pedig Lucy-vel. Gondterhelten simított végig a fején, mert eszébe jutott, hogy a két fiú sokkal keményebben fog nyomulni rá és egymás ellen. A két legnépszerűbb táncos banda egymásnak feszül. Úgy nézett ki neki is lesz egy kis harca Amber-rel, mert a csapatával elindult felé. Már felkészült arra, hogy egyedül kell megvédenie magát, esetleg néhány pofont ki kell osztania, de Choa és Lucy még időben odaértek. Már nagyon viszketett a tenyere Amber miatt és tudta, ha nem fogja vissza magát, akkor annak rossz vége lesz. Choa egy karamellás forrócsokit nyújtott át neki, de nem tudott belekortyolni.

- Nocsak nocsak! - kezdte a kötekedést Amber. - Már nemcsak ketten vagytok?

Nagyot sóhajtott, majd ránézett. - Mit akarsz?

- Hagyd békén a két fiút! - ha ember lett volna, akkor jelentőséget tulajdonított volna a hangsúlynak, de így nem hatotta meg a dolog.

Gúnyosan kifújta a tüdejében rekedt levegőt. Elege lett az állandó fenyegetőzésből és abból, hogy minden alkalommal nevetség tárgyává akarta tenni. Mintha valami elpattant volna benne, olyan arckifejezéssel állt fel és nézett rá. Süthetett róla, hogy unja a banánt és ezúttal nem fogja hagyni, hogy szóban kiélje magát. - Különben mi lesz? - Hangja hideg és kötekedő volt, pont ahogy Lucy megszokhatta ilyen helyzetben. - Lepattogzik a körömlakkod vagy kócos lesz a hajad? - Hangosan kuncogni kezdett. - Vigyázz kivel beszélsz így!

Amber ideges lett. - Neked kellene vigyáznod hogy beszélsz velem! - vicsorogta. - Csak egy szavamba kerül és kivágnak innen, ribanc!

Nem bírta tovább visszafogni a nevetését. Choa és Lucy is becsatlakoztak, ami tovább fokozta Amber dühét. - Azt hiszed mert gazdag vagy mindent elintézhetsz a pénzzel? - Megrázta a fejét. - Hiába próbálkozol! Az alapító család örökösét és tagjait nem fogják kihajítani innen!

- Mi? - hangja a meglepettségtől elvékonyodott.

Diadalittas mosollyal előkereste a személyijét és egészen a szeme elé nyújtotta. - A vezetéknevem Hatcher, te idióta barom! - Amber csak hebegni tudott. 

- Te szemét ringyó! - morogta a lány. - Szándékosan rossz vezetéknevet adtál meg!

Amber ütni készült, de ő gyorsabb volt és úgy képen találta, hogy pillanatok alatt a földre került. - Azért, hogy az olyan álszent tetvek, mint te ne akarjanak benyalni! - Megpróbált felkelni, de rászólt. - Maradj lent ha nem akarsz többet kapni! - vicsorgott rá.

- Tudhattam volna, hogy te vagy az, ha már ribanc bűz terjeng mindenhol! - Yuna hangját bármikor felismerte volna.

- Ti? - csodálkozott rá Amber.

- Azt hitted nem védjük meg a Leader-ünket? - kérdezte lekezelő hangon Hyejeong. - Choa csak kacsintott. 

Minden bizonnyal vehették az üzenetet, amikor felfedte magát előtte és hivatalosan is elárulták nekik, hogy egy csapatba tartoznak. Gyakorlatilag Amber-ön és a csapatán kívül mindenki tudta mi a helyzet. Ezért nem kötöttek belé, mert hallották hogyan intézi el az ellenségeit és a suli legnépszerűbb csaj bandájává vált az AOA. Sokat bizonyított nekik és elfogadták, mielőtt elmondta volna nekik ki is valójában. Csak szánni tudta, hogy nem vette észre, hogy nemcsak Choa miatt ült köztük ebédnél és szinte minden alkalommal. A többiek hangosan kinevették Amber-t. Mérgesen tápászkodott fel és ismét ütni készült, de megakadályozták és Amber összegörnyedve próbált levegő után kapkodni. 

Jimin sziszegve rázogatta a kezét, mert Amber számára cikis volt a helyzet. - Ez régóta ért már! - A kijelentésére ismét nevetni kezdtek. 

Ott hagyták Amber-t a bandájával és rohantak az egyik kávézóig, ami előtt Juho-ék fellépni készültek. Beálltak a tömegbe és csak bámulta a fiút. Fekete cuccban volt, ami nagyon dögössé tette és szőke tincsei kócosan és tépetten keretezték arcát. Tüdejében rekedt a levegő, amikor kihívóan tekergette a csípőjét és akaratán kívül átváltott fan girl stílusba. A srácok mosolyogtak a rengeteg ujjongástól, amit a lányoktól kaptak, de Juho felfigyelt az övére és miközben körbe ugrálta a szőnyeget, egy apró csókot lopott tőle, mire mindenki sikítani kezdett. 

Juho-ék élvezték a fellépést és szinte megőrültek tánc közben. Tomboltak és jól érezték magukat. Akarata ellenére kezdte ő is táncolni a koreográfiát, aminek az lett az eredménye, hogy a fiúk ellen ment a párbaj. Egyszerre mozdultak és folyamatosan incselkedett Juho-val. A dalnak volt egy freestyle része, ahol mindenki azt táncolt amit akart. Juho meglepte azzal, hogy gyengéd csókba vonta a tömeg szeme láttára, de rögtön el is engedte, amikor együtt kellett táncolnia a többiekkel. Élvezte a helyzetet és a fiúk figyelmét. Amikor vége lett a fellépésnek, a fiú megragadta és húzni kezdte magával, de ő is megfogta Choa-t, így a többiek is csatlakoztak és néhány asztal összetologatása után a két csapat enni kezdett. 

- Ez nagyon jó volt! - Jelentette ki Rowoon és mindenki egyetértett vele. - Máskor is csinálhatnánk ilyet!

Épp bekapott egy falatot, amikor észrevette, hogy mindenki őt bámulja. - Hmmm?

- Legközelebb velünk kellene táncolnod! - Mondta Jaeyoon.

- Mi? - próbált reagálni. - Ez csak egyszeri alkalom volt.

- Ne már! - csattant fel Juho. - Eszméletlen voltál, Noona! 

Mielőtt válaszolhatott volna, a hangulat kissé fagyossá vált, mert megjelent Taeyong és bandája. A fiúk nagyon nem kedvelték egymást és nem tetszett nekik, hogy egy csaj után eszi őket a fene. Tudta, hogy a többiek nem szívesen folynának bele egy párbajba, de a rivalizálásnak mindig ez volt a vége. Juho már fel akart állni, amikor Taeyong megállt előtte, de rámarkolt a combjára és vette a lapot. Szeretett volna nyugisan megebédelni velük és nem akarta, hogy a két fiú összeverekedjen. 

- Úgy hallottuk párbajt vívtatok. - A fiúk bólogattak, ő pedig elmosolyodott. - Jó voltál, Noona. - Dicsérte meg a fiú. - Remélem velünk is fellépsz egyszer. - A kacsintásától Juho mordult egyet, de feljebb csúsztatta a kezét és szinte elakadt a szava.

- Hallom elintézted Amber-t. - csatlakozott be Yuta. - Ideje volt már!

- Lenyomtad Amber-t? - kérdezte Juho meglepetten.

- Úgy dőlt el, mint egy krumplis zsák! - mondta nevetve Choa. - Kár, hogy nem voltatok ott. - Nevetőgörcse lett és percekig képtelen volt abbahagyni. Zavarában a tarkóját simogatta. Taeyong nem akart tágítani tőlük és csak imádkozni tudott magában, nehogy le akarjanak ülni közéjük. 

- Később összefutunk. - kacsintott rá Taeyong, mire egy mosollyal válaszolt. 

Egy hatalmas megkönnyebbült sóhaj hagyta el a száját. Megfagyott, amikor Juho feljebb tolta kezét a combján és megállította az ölében. Nagyot nyelt, mert egy hatalmas és kemény valamit érzett meg a nadrágjában. Megfogta, már amennyire lehetséges volt nadrágon keresztül, ezzel pedig jelezte, hogy elfogadta a felhívást keringőre. A desszertet már eléggé nyugtalanul eszegették. Folyamatosan az volt a fejében, hogy ha nem lehetnek kettesben, akkor meg fog őrülni. Pattanásig feszült idegekkel megvárták, míg mindenki végez és miután elindultak kifelé, Juho húzni kezdte magával a Campus irányába. Úgy rohantak, mintha az életük múlott volna rajta. A saját szárnyukba mentek és az előszobában kötöttek ki.
Juho éhesen tapadt ajkaira és nem akarta elengedni. Becsukták maguk mögött az ajtót és a kulcsot is ráfordították. A kanapéig nem jutottak el, mert a fiú nekinyomta a falnak és vetkőztetni kezdte. Finoman karmolászta a fiú hátát, miközben neki nyomta keménységét a szeméremdombjának. Nem akarta tovább húzni, hiszen már így is kellően fel volt izgulva ahhoz, hogy akár azonnal belecsapjanak a lecsóba. Juho a nadrágja zsebéből előkapott egy kis csomagocskát, amit már jól ismert. Ujjait gyengéden a fiú keménysége köré font és finoman mozgatni kezdte rajta bőrt. Válaszul egy elégedett nyögést kapott, ami csak fokozta a vágyát. Juho extázisban levegőért kapkodott, de kicsit kitisztult a feje és az ölébe véve elindult vele a kanapé felé. Amint odaértek, lefektette és befészkelte magát a combjai közé. Hirtelen feltérdelt és meghallotta, hogy feltépte a kis csomagocskát. Amikor odanézett, Juho lassú és precíz mozdulatokkal görgette le az óvszert keménysége tövéig és amikor vágytól izzó szemekkel rá figyelt, szíve kihagyott néhány ütemet. 
Éhes vadállatként vetette rá magát. Férfiassága folyamatosan neki nyomódott a bejáratának, amitől kezdett megőrülni. Ha nem hatol belé, akkor még azelőtt cselekszik és fordít a helyzeten, mielőtt a gumi kiszáradna. Feljebb emelte a csípőjét és közelebb tolta Juho keménységéhez, hogy vegye a lapot. Türelmetlen volt. Már majdnem feladta, amikor a fiú mélyebbre fúrta magát a combjai között és csípője kegyetlenül előre lendült. Egy mélyről feltörő nyögés kísértében vetette hátra a fejét és ragadta meg Juho hátát. Élvezettel hallgatta minden egyes nyögését, még akkor is, amikor csók közben a szájában a nyelvét kereste. Hamarosan elmerült az extázisban és Juho minden lökésnél eltalálta benne azt a pontot, amitől mindig csillagokat látott. Az élvezet egyre fokozódott, egészen addig, ameddig teste apró darabokra nem robbant és reszketni kezdett. A fiú néhány erőtlen lökés múlva követte és fáradtan hullott rá. 
Ki tudja mennyi idő elteltével öltözködni kezdtek. Élvezte a kellemes sajgást a combjai között. Ideje volt visszamenniük a többiekhez, ráadásul Juho-ék még felléptek egyszer, hogy lenyomják Taeyong-ékat. Mikor odaértek, a többiek mind ujjongtak és fütyültek. Ordíthatott róluk, hogy ők ketten nemrég végre egymásnak estek. Gyümölcslevet iszogattak, amikor feltűnt neki, hogy Taeyong-ot sehol sem látja. Valami nem stimmelt, mert máskor mindig a közelében volt, már csak azért, hogy Juho-t idegesítse. A távolban mégis megpillantotta a fiút és alibiként használva a kiürült poharát, bement az épületbe és követte. Az egyik folyosón eltűnt. Úgy döntött nem követi tovább, inkább az ital automatához ment és feltöltötte a poharát. Éppen a szívószálat tette bele a lezárt pohárba, amikor hátulról valaki szorosan átölelte. 

- Jó volt vele? - A hangjából egyből felismerte Taeyong-ot. 

A fiú keze megindult a bugyija felé, de még időben megállította. - Ne csináld!

A másik keze a melltartóját babrálta, majd felhúzta a mellkasához, hogy a melleit simogathassa. - Ő hogy csinálta? - Haragot és féltékenységet vélt felfedezni a hangjában. Mindkét keze önálló életre kelt. Felnyögött, amikor a bugyijában lévő kéz a csiklóján kezdett körözni és a mellén lévő is morzsolta finoman a bimbóját. - Így?

Szemei kikerekedtek, amikor két ujj belé csúszott. - Tae, hagyd abba! - nyögte erőlenül.

- Biztos? - Hirtelen a fenekének nyomódott valami kemény. - Nedves vagy. - suttogta a fülébe.

Hallotta, hogy lehúzta a cipzárját és az öve nagyot koppant a földön. Néhány pillanatig azt hitte megmenekült, de amikor megérezte azt a keménységet a bejáratánál, meglepetten felsóhajtott. - Ne! - Kérése nem jutott el a fiúhoz, mert egy hatalmas lökéssel belé hatolt és meg sem várta, hogy megszokja a méretét. Juho teljesen kifárasztotta és ha Taeyong nem nyomta volna le az asztalra, biztosan összeesett volna. - Hagyd abba! - mondta, amikor elég ereje volt hozzá.

- Eszemben sincs! - nyögte a fülébe. - Ne ellenkezz tovább, csak élvezd!

- Szeretem Juho-t! - A mondatra Taeyong keményebben lökte magát belé és a tempón is gyorsított. 

Erősen megszívta a nyaka bal oldalát is, amire fájdalmasan nyögött fel. Az a keze, amelyik korábban a combjai között volt visszatért és a csiklóján körözött. Érezte, hogy a nyakán lefolyik valami és akkor jött rá, hogy a fiú megharapta. Ha nem lett volna szerelmes Juho-ba és nem feküdtek volna le nemrég, akkor talán élvezte volna. Hallotta, hogy a fiú mélyet nyögve elélvez felette, és megalázottan vette tudomásul, hogy teste cserben hagyta és hiába próbálkozott, mégis elélvezett. Nem volt meg az érzelmi alap hozzá, mégis sikerült. Amint Taeyong leszállt róla, sírva ereszkedett le a földre és húzta fel a bugyiját. Gyűjtött egy kevés erőt és utána a gyengélkedőre ment, ahol kapott vért és a sebeit is ellátták. A vállát egy szép és mély harapás díszített. Taeyong egy olyan vámpír démon volt, akinek kis mértékben mérgező a harapása és emiatt idő kell, hogy begyógyuljanak a sebei. Éppen a vállát kötözték, amikor felbukkant Juho és aggódva leült mellé. Nem sokkal később Taeyong is megjelent és az elégedett mosolyából azonnal tudni lehetett, hogy ő művelte vele. Juho hatalmasat mordulva pattant fel a székről és vetette rá magát az idősebbre.

- Mit tettél vele, te gyáva szar? - Juho-nak szinte habzott a szája.

- Csak amit te is. - cukkolta a fiatalabbat. - Sírva élvezett el alattam! - Juho megragadta a torkánál fogva. - Megdugtam és élveztem!

- Te szemét köcsög! - ordította a fiatalabb és neki esett Taeyong-nak. 

Brutális harc kezdődött a vámpír-démon és a hibrid között. A közelben lévők gyülekezni kezdtek és figyelték a harc alakulását. Taeyong mindenképpen rosszul állt. Egyrészt nemrég fárasztotta ki magát azzal, hogy félig megerőszakolta, másrészt Juho jóval képzettebb harcos volt. Nem kímélte Taeyong-ot. Fajtájához méltóan harcolt. Bevetett mindent és az idősebb végül alul maradt. A két legnépszerűbb banda legszexibb tagjai bunyóztak egymás ellen és végül a Neoz nyert az NCT U ellen. Taeyong a földön feküdt, Juho pedig jobb lábával a mellkasán állt és morogva zihált. Odament hozzájuk, de nem ért egyikükhöz sem. 

- Sajnálom! - nyögte alig hallhatóan az idősebb. - Nem kellett volna ennyire aljas eszközökhöz nyúlnom.

- Miről makogsz? - mordult rá Juho.

- Miután láttam, hogy megdugtad, csapdába csaltam. - A fiatalabb jobban ránehézkedett a mellkasára, amitől Taeyong vért köhögött fel. - Szerelmes vagyok belé és nem akartam, hogy melletted kössön ki. - folytatta. - Legalább is anélkül, hogy ne feküdt volna le velem! 

- Te szerelmes? - csattant fel. - Ha úgy vesszük megerőszakoltál, Taeyong! - Belerúgott az előtte heverő fűcsomóba. - Ha ez neked szerelem, akkor inkább tartsd távol magad tőlem!

- Ne haragudj! - kérlelte, de nem hatotta meg. - Le kellett volna állnom, amikor mondtad, hogy szereted Juho-t! - A fiú kikerekedett szemekkel nézett rá és nem hitte el, amit hallott.  

Otthagyta Taeyong-ot és miután bezárta közöttük a távolságot, megcsókolta. Mindenki láthatta, hogy összejöttek, mert amikor elváltak, nagyobb volt a tömeg körülöttük, mint korábban. Amber fancsali képpel nézett végig rajtuk, majd amikor meglátta Taeyong-ot a földön, sikítva rohant oda hozzá. A mentősök kórházba szállították a fiút, ahol kellően ellátták. Hetek múlva Taeyong visszatért az egyetemre és folytathatta tanulmányait. Összejött Amber-rel, de a bandája lecsúszott a legjobb helyezésről. Choa és Inseong is egymásra találtak. Juho-val túljutottak a megrázkódtatáson és azóta is boldog párkapcsolatban élnek.